MTA ÖK a sajtóban, médiában

Az MTA ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2016-02-24 nol.hu

Az itt látható három képet 230 103 fotó közül válogatták be a legjobb tíz közé a Sony World Photography Awards ítészei. Egészen különböző világokat látunk itt, de a három fotográfiában mégis van valami nagyon közös: magyar fotós készítette. A világ legnagyobb szabású fotós versenyének pillanatnyi állása ma lett hivatalos, a diadal apropóján külön-külön is megkerestük a nap hőseit. …
…Potyó Imre először 2012-ben tapasztalta meg a védett dunavirág (Ephoron virgo) rajzásának látványát, az egyik legizgalmasabb témát, amellyel fotósként valaha találkozott. Nem látott még fényképet ezekről a rovarokról, ezért is választotta ezt a témát a Sony pályázatára.
A tavalyi szezonban tizenkét estén kerestem a dunavirágok selyemútját – mesélte –, először a Rába csendes, sötét, csillagos kanyarulataiban vártam rajzásukat, később a Duna széles főágánál, Gödön és a szentendrei Duna-szakasz szűkebb, kavicsos partjain is megcsodáltam, amint ellepik a folyó felszínét. Az első kérészek mindig sötétedés után jelennek meg, majd egyre többen „táncolnak” a vízfelszín felett. Az ezután kialakuló sűrű rovarfelhőkben csodálatos élmény fényképezni.
A Csillagtáncot a Rába egyik természetközeli partszakaszán, fotósállvánnyal térdig a vízbe gázolva készítette el: a hosszabb expozíció és a vakuderítés lehetővé tette a kérészek és az égbolt csillagainak együttes beexponálását, így a kép jól szemlélteti esti rajzásuk hangulatát.

2016-02-23 Népszabadság
Van képük hozzá: 230 103 képből három magyar mű az első tízben

2005-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem környezettudományi szakán, természetvédelmi szakirányon, később az MTA ÖK Duna-kutató Intézet segédmunkatársa lett. 25 éves kora óta elkötelezett természetfotósként tevékenykedik, autodidaktaként képzi magát. Kedvenc fotós helyszíne a Börzsöny, a gödi hullámtér és a Naszály. Balogh Attila: Larung Gar. Potyó Imre: Csillagtánc. Kasza Zoltán: Keret az égen. Bárkay Tamás - Népszabadság (1,11. oldal)

2016-02-12 mixonline.hu

A Vácrátóti Botanikus Kert minden évszakban várja a látogatókat, 27 hektáron, 12000 növényfajjal. Ezzel hazánk leggazdagabb botanikus gyűjteménye, ahol tavak, folyók szelik át a fákkal tarkított tájat, s a gyerekeket még egy titokzatos vízimalom is várja! - mixonline.hu (02.12)

2016-02-09 MTV
Kék bolygó - Duna helyzete I. rész

Kék bolygó - Duna helyzete I. rész -Címkék: Lovász László, Baranyai Gábor, elterelés, Gubányi András, Guti Gábor - MTV (02.09-13:17 (hossza: 5 perc))

2016-02-08 Napló
Felfordult az élővilág egyensúlya

A 2002 körül behurcolt nagy testű amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) elsősorban a Keszthelyi- és a Szigligeti- öbölben fordul elő nagyobb mennyiségben, ahol a nagy testű kagylóállomány (Unionidae) összes biomasszájának akár 80 százalékát is kiteszi - hangsúlyozta Balogh Csilla, a Balatoni Limnológiai Intézet csoportvezetője. - Az amuri kagyló megfelelő "aljzatként" szolgál többek között az invazív Dreissenafajok számára is, melyek így a köves parti zóna mellett az iszapos területeken is képesek teret hódítani és nagyméretű telepeket létrehozni. - Napló (6. oldal)

2016-02-01 Kossuth Rádió
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert

Címkék: Vigyázó Sándor, kastély, útrendszer, Magyar Tudományos Akadémia, Újvárosi Miklós. - Kossuth Rádió - Napközben (02.01-10:52 (hossza: 3 perc))

2016-01-28 InfoRádió, Hír TV
Szigetköz és Csallóköz konferencia

A Szigetköz és a Csallóköz rehabilitációs lehetőségeiről rendeztek ma konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az elmúlt 150 évben történt dunai folyószabályozás, valamint a Bős-nagymarosi beruházás restaurációs lehetőségeiről Guti Gábort, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát Sántha András kérdezte. Címkék: csatorna, árhullám - InfoRádió (01.26-17:32 (hossza: 3 perc))
[Konferencia a bős-nagymarosi beruházásról (01.26-14:45 (hossza: 3 perc)) InfoRádió]
[Újra napirenden Bős-Nagymaros ügye (01.26-18:47 (hossza: 8 perc)) HírTV]
Hogyan óvható meg a Szigetköz és a Csallóköz élővilága? magyarvadasz.hu
korkep.sk

2016-01-20 Kertbarát Magazin

Az olajos magvak ősidők óta az emberiség fontos élelmiszer-alapanyagai. Közös jellemzőjük, hogy kalóriadúsak, olajokban, omega-6-zsírsavakban, fehérjében, rost- és ásványi anyagokban gazdagok. ugyanakkor az e magvakat termő növények rendkívül változatosak származásuk, felépítésük és növénytani hovatartozásuk szerint. A nálunk termesztett dió, mandula, mogyoró mellett a mediterrán és trópusi vidékekről származó olajos magvak is mind népszerűbbek...
Szerző: Fráter Erzsébet

2016-01-20 Kertbarát Magazin

A szürke téli napokon a nyárról, melegről, buja zöld trópusi tájakról álmodozunk. Nem kell messzire utazni az élményért, hiszen a botanikus kertek üvegházaiban télen is egzotikus virágok, óriáspálmák, fikuszok, banánfák, húsevő és vízinövények, kaktuszok, liánok, páfrányok, orchideák dzsungelében sétálhatunk, és feltöltődhetünk meleggel, nyári hangulattal...
Szerzők: Thalmeiner Tünde, Szakács-Nagy Zsuzsa

2016-01-20 Kertbarát Magazin

Sokan hajlamosak a télben csak a hideget, a rövid, sötét napokat, a szomorú szürkeséget látni. Pedig ebben az évszakban is megtalálhatjuk az örömöt és a szépséget, főként a jól tervezett, ügyesen összeültetett kertben...
Szerző: Kósa Géza

2016-01-13 National Geographic
Busajárás

Az állomány így sem lett kisebb, csak szinten maradt" - mondja Vitál Zoltán, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. A vizsgált egyedek legidősebbje is 16 éves volt csupán, vagyis a kifogott busák nem származhattak a több mint harminc éve lezárult telepítésből. Ikraszórásra utaló jelekre igen, busaivadékra ritkán akadtak a kutatók. A genetikai vizsgálatok is arra mutatnak, hogy a balatoni busák nem alkotnak szaporodási közösséget.
Bordás Veronika - National Geographic (26. oldal)

2015-12-25 tozsdeforum.hu

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja vezetésével sikeresen és eredményesen zárult az AGRATéR projekt. Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 program végrehajtására Magyarország Együttműködési Megállapodást írt alá Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselőivel az "Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Magyarországon" program megvalósítására. A program átfogó célja, hogy elősegítse az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, elmélyítse az ismereteket az éghajlatváltozás hatásairól, és növelje a társadalom tudatosságát.Számszerűsítik a tényezőket. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területi és ágazati stratégai integrációja széleskörű információkat igényel a változásokkal szembeni agrár-gazdasági, környezeti sérülékenységről, ugyanakkor ilyen adatokkal korlátozottan rendelkezünk.
A projektet izlandi, liechtensteini és norvégiai támogatásból a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) koordinálásával az Agrárgazdasági Kutató Intézete (AKI), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete (MTA ÖK ÖBI) valósítja meg.

2015-12-21 Petőfi Népe
Pulira hiába vártak

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa az elmúlt öt évben négy alkalommal járt tanulmányúton Közép-Ázsiában: Mongóliában, az Urál lábánál és Dél-Kazahsztánban. Ezen távoli tájak, valamint a Hortobágy és a Kiskunság szikesekkel teliszórt legelői gyakran meglepően hasonlóak. A különbség a méretekben van, mivel a keleti országokban 10 vagy akár 50 ezer hektáros egybefüggő legelőkön tartják a juhot, marhát, lovat, kecskét, tevét, jakot. -Popovics Zsuzsanna - Petőfi Népe (3. oldal)

2015-12-11 facebook.com

2016 január 9-én, szombaton 14:00-15:45 között tartjuk a "A BOTANIKUS KERT VIRÁGAI " akvarell festészeti program következő foglalkozását.
További információk: http://www.botanikuskert.hu/
Az idei évtől télen is látogathatók az üvegházaink és állandó kiállításaink. Egy kis trópusi hangulatért, botanikai és klímaváltozással kapcsolatos tudásért, madár megfigyelésre érdemes ellátogatni Vácrátótra, a Nemzeti Botanikus Kertbe. A "Hónap érdekességei" vezetőlap (honlapunkról letölthető, jegypénztárban kérhető) segít a legfontosabb célpontok megtalálásában, a 27 ha-os kertben.

2015-12-11 InfoRádió
Algák és a globális felmelegedés

A globális felmelegedés okozta oxigénszint-csökkenés nagyobb veszélyt jelenthet az emberiségre, mint a tengerszint emelkedése. Az óceánok hőmérsékletének 6 Celsius-fokos melegedése ugyanis a Leicesteri Egyetem kutatói szerint felboríthatja a vízben lebegő algák (fitoplankton) működésének egyensúlyát. Ezek az algák felelősek Földünk oxigéntermelésének mintegy kétharmadáért. Az InfoRádió részére Fehér Anna Magda kérdezte Somogyi Boglárkát, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársát. Az interjú témái a következők voltak: a fitoplankton szerves anyag- és oxigéntermelése; a különböző típusú algák eltérő hőmérsékleti toleranciája, a felmelegedés hatása az anyagcsere folyamatokra, illetve saját tapasztalataik a felmelegedéssel kapcsolatban, amely szerint télen a magasabb hőmérséklet a fitoplankton produktivitásának növekedését eredményezi a Balatonban.

2015-12-09 Duna World TV csatorna

Hogy hogyan élnek a növények, az erről való gondolkodás az átlagembernél megreked egy ponton: locsolni kell őket és akkor megnőnek. Csakhogy a növények nem passzívan vegetáló lények. Megjegyzik a múlt eseményeit, megtervezik jövőjüket, és kíméletlenül saját érdekeiket tartják a legfontosabbnak. Furfangos taktikáik vannak, amelyeket csak most kezdünk igazán felfedezni. A 2015-ben készült 52 perces magyar ismeretterjesztő film elkészítésében munkatársaink is részt vettek:
Csányi Béla (MTA ÖK Duna-kutató Intézet), Kósa Géza (MTA ÖK Nemzeti Botanikuskert, Vácrátót) , Kutszegi Gergely és Molnár Zsolt (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet).
Bemutató: Duna World 2015. december 9. 17:35 és ismétlés 2015. december 10. 7:40

Stáblista:
rendező: Berta Enikő Hepke Tímea
forgatókönyvíró: Berta Enikő
operatőr: Buda János

2015-12-08 Napló
Veszélyesen terjeszkedő fajok

Balogh Csilla, a Balatoni Limnológiai Intézet zooplankton- és élőbevonat-kutató csoportjának vezetője, tudományos munkatárs: Kíméljük, őrizzük meg a természetes élőhelyeket! - - A sorozatot szerkeszti: Tóth József Károly ny. egyetemi docens. *Balogh Csilla - szerkesztoseg@naplo.plt.hu - Napló (6. oldal)

2015-12-06 szekelyhon.ro

Erdőszentgyörgyön találkozott a Nyárád és Kis-Küküllő vidékét felölelő Natura 2000 területen élők képviselőivel a Milvus Csoport madártani és természetvédelmi egyesület....Mivel ebben a projektben első ízben ültek le tárgyalni a helyiekkel, Kelemen Márton, a szervezet munkatársa ismertette a kutatási kezdeményezést, amelyet a Milvus a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetével és a kelet- és közép-európai természetvédelmi szervezeteket összekapcsoló hálószervezetével, a CEEweb-bel közösen valósít meg. Az ökoszisztéma szolgáltatás mindazokat a „hasznokat” jelenti, amelyeket a természet, az élővilág megteremt, biztosít az ember, a társadalom számára. A kutatás során egyszerű módszerekkel és tudományos háttérrel térképezik fel a két vidék adottságait, de ez a munka a helyi tudáson alapszik, a tájban élők élettapasztalatát szeretnék hasznosítani a minél pontosabb eredmények eléréséhez. A kiválasztott szolgáltatásokra mérőszámokat dolgoznak ki, az eredményeket pedig a döntéshozók figyelmébe ajánlják....

2015-12-04 National Geographic

1972-től csaknem tíz esztendőn át 1,7 millió busát telepítettek a Balatonba, abban a reményben, hogy a planktont fogyasztó hal gátolja a víz algásodását, és halászata gazdasági hasznot hajt. Az intézkedés nem váltotta be a reményeket, de a busa maradt: állománya jelenleg is stabil, bár az állat szaporodására nincs bizonyíték. „Az ezredfordulótól évente átlagosan 230 tonna busát fogtak ki az ökológiai halászat keretében. Az állományt így is csak szinten tartani lehetett”– mondta el az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, Vitál Zoltán. A vizsgált egyedek közül a legidősebb is csak 16 éves volt, tehát a halak nem származhattak a több mint harminc éve lezárult telepítésből. Ikraszórásra utaló jelet igen, busaivadékot csak nagyritkán találtak a kutatók. A genetikai vizsgálatok is arra utalnak: a balatoni busák nem alkotnak szaporodási közösséget. Bár az alkalomszerű szaporodás sem kizárt, az állatok leginkább a déli parti befolyóknál fekvő halastavakból kerülhetnek a Balatonba. “Ökológiai szempontból idegenhonos fajnak, így a busának sincs helye sem a Balatonban, sem a vízgyűjtőjén, sem a halastavakban – szögezte le Vitál Zoltán. Éppúgy zooplanktonon él, mint az őshonos halfajaink, például a süllő ivadékai, de fogyaszt zooplanktont a garda, dévérkeszeg és a küsz is.” A kutató szerint a megoldás az idegenhonos halfajoknak a Balaton teljes vízgyűjtőjére kiterjedő tilalma lenne. Ám a busatömeg feltehetően nőni fog: a balatoni halászat betiltása miatt két éve csak horgászok fognak halat a tóból, de busa elvétve akad horgukra.
Bordás Veronika

2015-12-04 veol.hu

Felgyorsult globális világunkban a biológiai inváziók sokaságával kell számolnunk.
Dr. Balogh Csilla csoportvezető, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársának ismeretterjesztő cikke a veol..hu tudomány rovatában.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: