MTA ÖK a sajtóban, médiában

Az MTA ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2015-02-10 szabadban.hu

Hogy működik egy természetes erdő?
Magyarországon az elmúlt évtizedekben 63 erdőrezervátumot hoztak létre. Ezekben nem gazdálkodnak többé, így a szakemberek tanulmányozni tudják vadonjaink élővilágát és természetes ökológiai folyamatait.
Őserdő alatt nem csak a mindenki által ismert trópusi (például amazonasi) őserdőket értjük, hiszen a kifejezés olyan erdőt jelent, ahol még sose történt komolyabb emberi behatás, fakitermelés. Egykor hazánk fás rengetegei is ilyen őserdők voltak, de ma már csak egy ilyet találunk Magyarországon: a Kékes Erdőrezervátumot. Erdeink túlnyomó többségében ugyanis erdőgazdálkodás folyik, még a védett területeken is. Gyorsan változó világunkban a társadalomnak, a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek (erdőgazdálkodóknak, természetvédőknek) nagy szükségük van arra, hogy megismerjék az emberi irányítástól, az erdőgazdálkodástól mentes erdők természetes működését környezetünk leromlásának megállítása és a hosszú távú ökológiai fenntarthatóság megteremtése érdekében.
Egy-egy erdőrezervátum fokozottan védett magterületből és védett védőzónából áll. A magterületen minden közvetlen emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak. Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelöltek ki ilyen területeket, amelyek nagy része változatos erdőszerkezetű, gazdag és különleges növény- és állatvilággal rendelkezik, illetve természetes dinamikát mutat. Az 1990-es években hazánkban is megtörtént az erdőrezervátum-hálózat létrehozása, és 10-15 területen elindult a részletesebb kutatás is. Ma 63 erdőrezervátumot tartunk számon, ahol a magterületek összesített kiterjedése 3600 hektár. Ez a hazánkban található kétmillió hektár erdőnek a 0,18 százaléka.
A program hosszú távú gyakorlati haszna lehet, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás a mai gyakorlatnál jobban építhet az erdő természetes folyamataira, az erdő spontán felújulására és természetes faállomány-szerkezetére, amelynek ugyanúgy része a famatuzsálem, a kidőlt, vagy álló holt fa, a koronaszintben megjelenő lék, a sok elegyfafaj, mint a nagy gazdasági értékkel rendelkező szálfa.

Január 29-30-án az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezésében gyűltek össze az ország különböző területeiről érkező szakemberek az „Erdőrezervátum-kutatók X. Találkozójára”. Az első napi mini-konferenciának a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Vigyázó kastélya adott otthont. Borovics Attila előadásában beszámolt a fák hatalmas genetikai változatosságáról és ennek klíma-alkalmazkodási jelentőségéről. Ez mellesleg lehetővé teszi, hogy a fatuskókból és a rendőrök által megtalált lopott fából mintát véve az új genetikai módszerek segítségével egyértelműen bizonyítható legyen egy-egy falopás ténye, akár a bíróság előtt is. Brolly Gábor és munkatársai az erdőben uralkodó fényviszonyokat modellezték, miután egy lézeres eszköz segítségével letapogatták a talajfelszínt és a fákat. A résztvevők megemlékeztek a nemrégiben elhunyt Czájlik Péterről, aki sokat tett az erdőrezervátumok létrejöttéért. Horváth Ferenc bemutatta az erdőrezervátum-kutatás nyomán létrehozott adatbázist, amelynek egy része a nagyközönség számára is hozzáférhető a http://www.erdorezervatum.hu/ internet-címen. Csépányi Péter a december elején történt jégtörések kezeléséről és ennek újbóli bekövetkezését megelőzni kívánó erdőgazdálkodási elvekről és intézkedésekről számolt be. A rendezvény második napján a Gödöllői-dombságban található Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátumot tekintették meg a résztvevők és megismerkedtek a Pilisi Parkerdő Valkói erdészetének törekvéseivel. Ezen a területen is történtek jégtörések decemberben – a találkozó terepi programja keretében a kutatók ezek nyomait mérték fel a rezervátumban kijelölt mintavételi pontok egy részét bejárva.

2015-02-09 greenfo, richpoi.com

Hogy működik egy természetes erdő? - ...Egykor hazánk fás rengetegei is ilyen őserdők voltak, de ma már csak egy ilyet találunk Magyarországon: a Kékes Erdőrezervátumot - írja közleményében a Magyar Tudományos AkadémiaÖkológiai Kutatóközpontja. - Erdeink túlnyomó többségében ugyanis erdőgazdálkodás folyik, még a védett területeken is. Gyorsan változó világunkban a társadalomnak, a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek (erdőgazdálkodóknak, természetvédőknek) nagy szükségük van arra, hogy megismerjék az emberi irányítástól, az erdőgazdálkodástól mentes erdők természetes működését környezetünk leromlásának megállítása és a hosszú távú ökológiai fenntarthatóság megteremtése érdekében. - [T:2] - richpoi.com (02.06)

http://richpoi.com/cikkek/tudomany/hogy-mukodik-egy-termeszetes-erdo.html
http://www.greenfo.hu/hirek/2015/02/05/hogy-mukodik-egy-termeszetes-erdo

2015-02-04 Kertbarát Magazin

Kevés olyan növényt ismerünk, ami a középkortól napjainkig az összes európai kerttörténeti korszakban jelen volt, és folyamatosanfontos szerepet játszott. ilyen a közönséges tiszafa (Taxus baccata) ,amely sokoldalú felhasználhatóságával vívta ki ezt a rangot. A tiszafák közeli rokona és azokhoz hasonló megjelenésű a kertészeti kultúrában sokkal kevésbé gyakori nagymagvútiszafa (Torreya) és az áltiszafa (Cephalotaxus) nemzetség. Többek közt jóval nagyobb magvaikkal különböznek a tiszafáktól, illetve a nagymagvútiszafák tűlevelei jellemzően kemények, merevek és szúrósak, a másiké lágyabbak...
Szerző: Kósa Géza

2015-02-04 Kertbarát Magazin

A cékla, a fejes és kelkáposzta, a karfiol és a karalábé a legkedveltebb zöldségeink közé tartoznak,
kiválóan tartósíthatók, illetve tárolhatók, és jól beépültek a magyar konyhakultúrába. Rokonságukba olyan növények tartoznak, melyek egyelőre nálunk ritkaságnak számítanak, de könnyen nevelhetők, és a
konyhánkban is sikeresek lehetnek...
Szerző: Fráter Erzsébet

2015-02-04 Kertbarát Magazin

Vajon mitől lesz a kert fenntartható? Leginkább attól, ahogy a kertész megműveli. Az alábbi tanácsokat követve elérhetitek, hogy a kertetekben barátságban éljenek a növények, bogarak, madarak és gyerekek...
Szerző: Thalmeiner Tünde, Szakács-Nagy Zsuzsa

2015-02-03 Ozonnetwork Egyenlítő; origo.hu

Az Ozonnetwork Egyenlítő című műsorában 2015. február 2-án a Vizes élőhelyek világnapja volt a téma, ahol dr. Puky Miklós és Weiperth András az MTA ÖK Duna-kutató Intézet munkatársai a hazai vizekben terjedő invazív állatfajokról és a hobbi állattartók felelősségéről is beszéltek.
http://videa.hu/videok/nagyvilag/2015.02.02.-a-vizes-elohelyek-villagnap...
...Kiváló hazai példa a márványrák esete, melynek egy példányára Magyarországon először 6 hónapja, Hévíz mellett, Alsópáhokban, egy csatornánál bukkantak az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai. Hobbiállatból betolakodó - - Az angol, német és francia hobbitenyésztők körében manapság egyre népszerűbbé váló rákfaj a hazai akváriumokban is mind gyakrabban fordul elő - innen pedig már csak egy lépés választja el a természetes vizes élőhelyektől. [T:1] - origo.hu (02.02)

2015-02-02 Kossuth Rádió
Zöld programajánló

Télen is várja a látogatókat a Vácrátóti Botanikus Kert. - Kossuth Rádió - 180 perc (01.30-08:53 (hossza: 4 perc))

2015-01-22 magyarmuzeumok.hu

A Magyar Kultúra Napját hivatalosan 1989 óta ünnepeljük január 22-én és főhajtással adózunk ilyenkor Kölcsey Ferenc előtt,aki ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Országszerte kiállítások, előadások,tárlatvezetések várják az érdeklődőket ezen a napon...

2015-01-22 hirado.hu

Kiállításokkal, komoly- és könnyűzenei koncertekkel, színházi előadásokkal, versmondó versenyekkel, botanikus kerti sétával és egyéb színes programokkal várják az érdeklődőket a magyar kultúra napján Pest megyében...

2015-01-22 gyomroi-hirhatar.hu

Kiállításokkal, komoly- és könnyűzenei koncertekkel, színházi előadásokkal, versmondó versenyekkel, botanikus kerti sétával és egyéb színes programokkal várják az érdeklődőket a magyar kultúra napján Pest megyében...

2015-01-20 Kertbarát Magazin
Kertészpalánták

Beszélhetünk a gyerekeknek a fenntartható kertészkedésről? Hogyne, de még jobb, ha példák segítségével mesélünk nekik róla. Kertészpalánta rovatunkban évek óta buzdítjuk a gyerekeket a kertészkedésre...
(Thalmeiner Tünde, Szakács-Nagy Zsuzsa)

2014-12-09 Szabad Föld

Mire képes egy szerelmes férj? - Egyszervolt szerelemkert csábít - Ha a vácrátóti botanikus kertben sétálunk, egy impozáns vérbükk alatt mellszoborra lehetünk figyelmesek. Az ősszel avatott alkotás gróf Vigyázó Sándort ábrázolja. Hogy ki volt ő, kevesen tudják. Pedig méltó lenne az emlékezetünkre, már csak azért is, mert nála bőkezűbb adományozója sosem volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Keresd a nőt! Gróf Vigyázó Sándor élete után kutakodva ismét csak a francia mondás örökérvényű igazságával kellett szembesülnöm. - [T:10] - szabadfold.hu (12.09)

2014-11-07 welovebalaton.hu

Egy majdnem százéves tudománnyal megterhelt épület rengeteg jó - nem csak biológiával kapcsolatos - sztorit rejt. A tihanyi Limnológiai Intézet kilincsét fogta már Klebelsberg Kunó, Bethlen István és Szent-Györgyi Albert is, máig nem tudják hova tűnt egy felbecsülhetetlen értékű Vaszary-kép, ők adták Magyarország legjobb helyre pisilő kisfiúját, miközben a mai napig őket hívják, ha kitör a pánik a Balaton vízének minőségével kapcsolatban.

2014-10-30 Élet és Tudomány
Kevés fás legelő maradt fenn mára

Varga Anna az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, illetve Fiatal Kutatója. Az AGFORWARD 2014-2017 projekten belül a "High Natural and Cultural Value (HNCV) Agroforestry" (Magas természeti és kulturális értékű agrárerdészeti rendszerek) munkacsoport magyarországi területekért felelős szakértője. A kutatónővel az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon beszélgettünk a fás legelőkről és a makkoltatásról.

2014-10-27 Innotéka
Új helyen a Duna-kutató

A Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra megújítási programjának is köszönhetően költözött a felújított Karolina úti székházba az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (MTA ÖK DKI). A korábban különböző városokban működő egységek egy helyre kerültek, ezzel lehetőség nyílik a kutatók közötti hatékonyabb együttműködésre és a források, eszközök jobb kihasználására. A kutatóintézet-hálózat infrastrukturális megújítására a Magyar Tudományos Akadémia 2010-ben átfogó programot indított, hogy a főváros különböző pontjain működő, korszerű kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható ingatlanokban található intézményei számára korszerű és hatékonyan üzemeltethető kutatóközpontokat építtessen.

2014-10-27 szekesfehervar.hu

Előadó: Kálmánczhelyi-Farkas Alexandra - MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet - - A rendezvény időpontja és helyszíne: - 2014. október 28. kedd, 17 óra - TIT, Művészetek Háza, Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.

2014-10-20 Zalai Hírlap
Balatoni invázió

Móra Arnold, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjából például "A Balaton árvái: meg nem értett árvaszúnyogok" címmel fejtette ki véleményét a turizmus számára tömeges rajzásával súlyos gondokat okozó rovarról. - "Bizonyos esetekben az árvaszúnyog közvetlen gazdasági kárt okoz, ezért egyesek szerint ki kellene őket irtani - olvasható az előadás kivonatában, a balatonihal.hu oldalon. - Ugyanakkor e szúnyogok kiemelkedően fontos elemei a balatoni ökoszisztémának, kiirtásuk beláthatatlan következményekkel járna.

2014-10-11 greenfo.hu

Gróf Vigyázó Sándornak, az egykori kastélykert tulajdonosának és felvirágoztatójának tisztelegve szobrot emeltek az MTA Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert központi épületének közelében. A gróf kora egyik leggazdagabb magyarjaként roppant vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A mellszobor talapzata a gróf idejében a kert eredeti kőhídjainak egyikét erősítette. A szobor Juha Richárd szobrászművész alkotása, aki a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskola művésztanára.

2014-10-11 mta.hu

A Magyar Tudományos Akadémia első világháborút követő megerősödéséhez bőkezű adománnyal hozzájáruló gróf Vigyázó Sándor szobrát avatták fel az MTA Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó Nemzeti Botanikus Kertben. Szász Domokos, az MTA alelnöke avatóbeszédében a tudományos mecenatúra majd egy évszázaddal ezelőtti, kiemelkedő jelentőségű példáját méltatta. www.mta.hu

2014-10-10 inforadio.hu, mti.hu, tobb online és nyomtatott media

Talán a halak és a rabsicok kivételével minden érintett ott volt tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben megrendezett balatoni horgászkonferencián. A tanácskozás első részében a házigazda intézet kutatói számoltak be a horgászok számára is fontos kérdésekben zajló kutatásaikról. Így szó volt turisták életét megkeserítő, sőt olykor még vitorlásversenyek mezőnyét is megtizedelő árvaszúnyogokról, a ma már fontos haleledelként számon tartott invaziv vándorkagylókról és az ugyancsak invaziv busákról.
Móra Arnold arról számolt be, hogy az árvaszúnyog időnkénti rajzása 2007-től okoz gondot a Balatonnál. Ez bizonyos esetekben közvetlen gazdasági kárt jelent, ugyanakkor az árvaszúnyog kiemelkedően fontos eleme a helyi ökoszisztémának, így az irtása nem jelenthet megoldást. - Balogh Csilla a vándorkagyló és a kvaggakagyló erőteljes balatoni inváziójáról számolt be, amelyeknek ma már nagy szerepük van a parti sáv energiaforgalmában, új táplálékláncok szerveződésében, a víz tisztításában, és meghatározó táplálékforrásává váltak a pontynak, karikakeszegnek és a bodorkának.
Fogási kvóta bevezetését tervezik a Balatonon. www.mti.hu
Így alakíthatják át a balatoni horgászatot (10.10) inforadio.hu
Kvótát vezetnének be a Balatonon (10.10) figyelo.hu]
Fogási kvóta bevezetését tervezik a Balatonon (10.10) somogy.hu
Halfogási kvóta bevezetését tervezik a Balatonon (10.10) belfold.ma.hu
Fogási kvóta a Balatonon? (10.10) hirado.hu
Fogási kvóta a Balatonon? (10.10) richpoi.com
Fogási kvóta bevezetését tervezik a Balatonon (10.10) mon.hu
Drónokkal a balatoni horgászturizmus javításáért (10.10) turizmusonline.hu
Őshonosoknak lenne csak helyük a tóban. (17. oldal) Magyar Nemzet

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: