Hírek

Március 15-e alkalmából Széchenyi díjjal tüntették ki a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs biológust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az Academia Europaea tagját.

Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak.

Öt magyar kutató összeült, hogy az alapokról kiindulva felépítse az ökológia darwini elméletét. Munkájukból Theory-based ecology: A Darwinian approach címmel könyv született, mely jó eséllyel alapművé válik az ökológusok következő generációja számára.

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja az Országos Közegészségügyi Központtal, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjával és a Smaragd GSH Kft.-vel közösen 693,13 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a „Nemzeti versenyképességi és kiválósági program” keretében.

2016. november 4-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat kiemelt eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programjának első eredményeit bemutató konferencia. A konferencián elhangzott előadások elérhetővé váltak az MTA honlapján:

Kis jégkorszak, középkori meleg időszak, globális felmelegedés? Ezekről a jól ismert, többségében írott forrásokkal is dokumentált, klímaváltozásokról Európa szerte sokat hallunk, és egyre többet tudunk a regionális különbségekről.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Kröel-Dulay György is társszerzője a Nature című folyóiratban frissen megjelent tudományos közleménynek, amelyben a Yale egyetem kutatói által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy a talajok széntartalma 2050-ig 55 billió (ezer milliárd) kg-mal csökkenhet.

A „legjobb a legjobbak között” minősítést kapott az Európai Unió LIFE-Nature programjában megvalósított pályázatok közül a Pannon Magbank, amelynek keretében több mint 900 őshonos növény magvait gyűjtötték össze Magyarországon. Az értékes mintákat hűtőkamrákban tárolják úgy, hogy a 22. században is felhasználhatók legyenek.

A New Scientist év végi összeállításában a gravitációs hullámok felfedezése, az AlphaGo történelmi győzelme és a három szülőtől származó gyerek mellé bekerült egy tudományos eredmény, melynek létrejöttében az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársának is fontos része volt.

Rendhagyó természetfilm készült a dunavirágról: a különleges technikai eszközökkel (magas fényérzékenységű kamerával és fénymikroszkóppal), illetve víz alatti felvételekkel illusztrált alkotás nem csak a dunai kérész életének fő mozzanatait mutatja be, hanem az MTA ÖK Duna-kutató Intézet és az ELTE kutatóinak a védett rovarfaj megmentésére tett

Oldalak