Hírek

„Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló”? – értetlenkedtek a parlamenti képviselők a Tisztelt Házban, amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a Magyar Biológiai Intézet létrehozásáról vitáztak.

Kitárja kapuit a nagyközönség előtt a MTA Tihanyi Limnológiai Intézete július 7-én, pénteken. Ezen a napon bárki díjmentesen betekintést nyerhet az intézeti tevékenységekbe.

A Magyar Tudományos Akadémia Vendégkutatói programjának pályázati felhívására idén 16-an jelentkeztek. A pályázók a három nagy tudományterület – természettudományok, élettudományok, valamint bölcsészet- és társadalomtudományok – mindegyikét reprezentálták.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, tizenegy szerző munkája nyomán született cikk átfogó képet nyújt Magyarország természeti környezetének változásáról a rendszerváltás óta eltelt időszakban.

Strandolásra is alkalmas, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletű víz várja a Balatonhoz érkezőket a hétvégén. További jó hír, hogy az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének mérései szerint a következő hónapokban, a nyári strandszezonban a tó vízminősége – hasonlóan az elmúlt évekhez – kiváló lesz.

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének két munkatársa is tartott előadást a Mindenki Akadémiája műsorában. Vörös Lajos, a Hidrobotanikai Osztály kutató professzor emeritusa a Balaton élővilága című előadásának témája az algák és a fotoszintetikus produktivitás összefüggése volt.

2017. április 9-12 között Debrecenben rendezték meg az XXXIII. OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) Biológia szekciójának országos döntőjét, ahol az MTA Ökológiai Kutatóközpont mint támogató is jelen volt.

Az elmúlt hetek egyik központi témája az Akadémián a víz volt: kiderült, hogy a kormány döntése alapján a Nemzeti Vízstratégia tudományos megalapozását az MTA által koordinált Nemzeti Víztudományi Kutatási Program biztosítja, befejezte munkáját a víztudományi programot kidolgozó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont keretében létrehozott Koordinációs

Pirger Zsolt az MTA ÖK BLI Kísérletes Állattani Osztály tudományos főmunkatársa, NAP csoportot vezet, ennek keretében intenzíven kutatja a humán eredetű diszruptorok (különböző szintetikus hormon- és gyógyszermaradványok) mennyiségét vizeinkben, elsősorban a Balaton vízgyűjtő területén, és hatásukat vízi állatok (csigák és halak) szaporodásbioló

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Mit lehet tenni a védelmükben?

Oldalak