Intézetünk története

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont  Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve

Prof. G.-Tóth László rovata
 

1. rész: Az alapítás, az indulás

Részlet: "... A tihanyi kutatóintézet alapkövét az alapító okirat egy cinszelencébe zárt hiteles példányával 1926. augusztus 25.-én helyezték el ünnepélyes keretek között... Az eseményen a kor teljes politikai és tudományos elitje megjelent. Jelen voltak József és József Ferenc királyi
hercegek, Auguszta és Anna királyi hercegnők, gróf Bethlen István miniszterelnök és neje, Halbik Ciprián Tihany apátja, gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter, mint  alapító, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, a négy országos egyetem képviselői, valamint 80 nemzetgyűlési képviselő."

 

2. rész: Kotsis Iván: A Magyar Biológiai Kutatóintézet (Tihany) építészeti terve 

Részlet: "... A palota szomszédságában gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter biológiai intézet építését határozta el, s abból a célból, hogy egységes tóparti kép keletkezzék, miután a főhercegi kastélyt megtekintette, megbízott a tervezéssel. Amikor első ízben a helyszínre mentünk, bemutatkozásom után nyomban megkérdezte, hogyan lehet egy ilyen komplikált épületet úgy megtervezni, hogy az gyakorlatilag is jó legyen és a külsőben is artisztikus. ."

 

 

 

 

3. rész: a tihanyi Magyar Biológiai Kutató-Intézet 1927 és 1945
közötti virágkora

Részlet: "... Az intézet 1945 előtt egészen kis létszámú „állandó személyzettel”, 6-11 tisztviselővel és 4-5 altiszttel működött. Annál nagyobb volt azonban a vendégjárás, és a rengeteg tudományos eredmény mellett a korszakot legendásan üdítő légkör jellemezte. Az intézetben 1927-től a háborús 1944-es év kezdetéig 765 hazai és 160 külföldi, összesen 925 kutató fordult meg."

 

 

4. rész: A II. Világháború

Részlet: "... 1945 március, Magyarország, tombol a háború, és íme Tihany: 1945. április 1.  Az intézetet meglátogató mi, a Vörös Hadsereg képviselői ámulva nézzük azt a munkát, amelyet a tudományos emberek itt végeznek! Azt kívánjuk, hogy a tudomány tovább haladjon itt az összes ember javára az egész világon!”

 

5. rész:  Az 1945-ös újrakezdés, és a tihanyi limnológiai kutatások
1955-1962 közötti második virágkora  

Részlet: "... A halkutatáshoz Entz Béla is hamarosan csatlakozott, aki felvetette, és vizsgálta a balatoni küsz olajoshal konzervipari felhasználását is. Emellett Entz Béla és Tölg István a fogassüllő ikrák párakamrában történő érlelési módszerének technológiáját is tovább javították. Közben Woynárovich Elek megoldást talált a ponty mesterséges szaporításának legnagyobb nehézségére. Vízelet-eredetű ureával megszüntette a lefejt ikrák ragadósságát. Ezzel elindulhatott a nagyüzemi pontyszaporítás, és később Woynárovivcs Elek világhódító útja."

 

 

6. rész: Egy festmény nyomában, Vaszary János: „A mélység világa”, Tihany

 Részlet: "... Az idén november 13.-án 140 éve született Gróf Klebelsberg Kuno vallás és közoktatási miniszter (1922-1931) törekvése a magyar tudomány mecénálása és az oktatási reformok mellett a kortárs magyar festészet és literatúra propagálása volt az egyetemes kultúra nagy európai fővárosaiban. A Római Magyar Akadémiára több száz fiatal magyar festőművész nyert ösztöndíjat a XX. Század első évtizedeiben. Közöttük a miniszter Vaszary Jánosban látta meg azt az expresszionista festőművészt,  akitől tihanyi  intézetének kurzusterme falára megrendelhette „A mélység világa”-című hatalmas, 3 x 8 méteres festményt halakkal, korallokkal, polipokka, a tengeeri liliomokkal és a szirénekkel."

 

 

 

Prof. G.-Tóth László, DSc.

tudományos tanácsadó, MTA ÖK BLI, Tihany