Gyűjtemény a jövőnek - „Legjobb a legjobbak között” európai minősítést kapott a Pannon Magbank

A „legjobb a legjobbak között” minősítést kapott az Európai Unió LIFE-Nature programjában megvalósított pályázatok közül a Pannon Magbank, amelynek keretében több mint 900 őshonos növény magvait gyűjtötték össze Magyarországon. Az értékes mintákat hűtőkamrákban tárolják úgy, hogy a 22. században is felhasználhatók legyenek. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai szakértőként vettek részt a projektben, és kipróbálták, hogy valóban kifejlődik-e a magokból egy tucatnyi őshonos növény egy felhagyott szántón, ismét természetközelivé alakítva a területet.
A Pannon Magbank létrehozásának célja legalább 800 olyan növényfaj magvainak összegyűjtése volt, amely a pannon biogeográfiai régióban – vagyis a Kárpát-medencében – őshonos, és magvait hosszú távon, génbankban lehet tárolni. A 800 növényfaj a vadon élő honos növényflóra mintegy felét jelenti. A programot a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK, az Agrobotanikai Intézet utóda) valósította meg, együttműködve az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetével (MTA ÖK ÖBI) és az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságával.
A programban végül 910 faj 1853 magtételének gyűjtését és tárolását oldották meg, köztük 204 védett faj 364 és 45 fokozottan védett faj 76 magtételéét. „Az eredetileg a pályázatban vállalt cél túlteljesítése bizonyosan hozzájárult ahhoz, hogy a projektünket a legjobbak közé sorolták” – mondta Török Katalin, az MTA ÖK ÖBI tudományos főmunkatársa, a program egyik irányítója. A Pannon Magbank mellett hat másik LIFE-Nature pályázat kapta meg a legkiválóbbaknak járó minősítést, köztük egy spanyolországi program, amelynek célja megelőzni a vadon élő állatok megmérgezését, és egy, a ciprusi őshonos borókásokat védő intézkedéssorozat. A jó és a legjobb programokat bemutató
A Best of LIFE-Nature projects kiadvány itt letölthető (PDF-formátum, 72 oldal)
kiadványt nemrég jelentette meg a LIFE programot koordináló testület, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága....
.....Az MTA ÖK ÖBI munkatársainak egyrészt a maggyűjtési stratégia előkészítése, a gyűjtési módszertan kidolgozása, másrészt a gyűjtött magvak dokumentálása, ellenőrzése, harmadrészt egy visszatelepítési kísérlet lefolytatása volt a feladata. „A gyűjtési stratégia nem csak a gyűjtendő növények kiválasztását jelenti – magyarázta Török Katalin. – A Magyarországon vadon élő mintegy 2200 edényes növény közül majdnem 1800 lehet alkalmas hosszú távú hűtéses tárolásra. A fő szempont az volt, hogy ebből az 1800-ból minél több védett, veszélyeztetett, más növényekkel társulásalkotó vagy társulásban fontos szerepet betöltő növény kerüljön a magbankba. A ritkább agrárgyomokra is figyeltünk, amelyek a vegyszerezés miatt szinte teljesen eltűntek, valamint a haszonnövények vad rokonaira.”
.....A kutatási projekt részeként az ÖBI munkatársai azt is kipróbálták, hogy a projekt keretében gyűjtött magvak segítségével vissza lehet-e állítani a természetközeli állapotot egy adott élőhelyen. A kérdés tehát az volt, hogy a gyakorlati természetvédelemben milyen lehetőségei vannak a magminták felhasználásának.

A teljes cikk az mta.hu honlapon olvasható: http://mta.hu/tudomany_hirei/mta-okologiai-kutatokozpont-pannon-magbank-...

Fotó: mta.hu Kései szegfű (Dianthus serotinus). A meszes homokpusztai gyepek e jellegzetes évelő virágát magról telepítették vissza Fülöpháza közelében. Endemikus növény: a Magyar Természettudományi Múzeum adatai szerint csak a Duna–Tisza közén, a Dél-Mezőföldön, a Kisalföldön, továbbá a Pilis és Gerecse hegylábi homokján fordul elő.