Az öntözővíz minőségének hatása a talaj-növény rendszerre címen indít projektet az MTA Ökológiai Kutatóközpont

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja az Országos Közegészségügyi Központtal, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjával és a Smaragd GSH Kft.-vel közösen 693,13 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a „Nemzeti versenyképességi és kiválósági program” keretében. A „Magas nyomelemtartalmú öntözővíz hatása a talaj-növény rendszerre, továbbá a közvetlen emberi táplálkozásra szánt élelmiszer alapanyagok minőségére” című projekt megvalósítását a konzorcium 2017. február 1-jén kezdte meg, a befejezés várható időpontja 2020. január 31.

A projekt indító gondolata a Kormány azon döntése alapján született, hogy a mezőgazdasági területek öntözését intenzifikálni kell, melynek eredményeképpen megduplázzuk az öntözött területeket. Ennek kapcsán át kell tekinteni az öntözési célokra felhasználható víztestek mennyiségi és minőségi viszonyait. A jelen projekt célja, hogy a vízminőség szempontjából végigkísérje a két hiány elem (szelén, jód), valamint két eltérő toxicitással bíró szennyező elem (arzén, bór) útját, a réteg- és talajvíz, öntözővíz, talaj, növények, és élelmiszer alapanyagok láncolatán keresztül.

A projekt keretében 3 éves tenyészedény kísérletben számos eltérő fiziológiájú és fenológiájú növényre kiterjedően tanulmányozzuk a növényi elemfelvételt, valamint az eltérő alapparaméterű talajok hatását a vizsgálandó elemek növényi akkumulációjára, továbbá az öntözővizeknek a hatását a talajok mikrobiális közösségeinek összetételére. A tapasztalatok alapján meghatározható az a víz-talaj-növény rendszer, melyben még kockázatok nélkül folytatható a növénytermesztés, illetve számszerűsíthetők azok a küszöbértékek, melyeket átlépve már jelentős, az egész táplálékláncot érintő kockázatokkal kell számolni.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból megvalósuló projekt eredményeként új munkahelyek jönnek létre, továbbá egy innovatív döntéstámogató térinformatikai rendszer is kialakításra kerül, melynek alapja a leegyszerűsített, szűrt GIS információs rendszer. A projekt eredményeinek közvetett felhasználói a fogyasztók lesznek, akik az optimalizált növénytermesztés következtében megfelelő nyomelem tartalmú élelmiszerekhez juthatnak.
A projektben felvázolt célokat a konzorciumi partnerek a Közép-magyarországi régióban található saját telephelyeiken valósítják meg. A projekt vezetője Záray Gyula professzor, tudományos tanácsadó (MTA ÖK Duna-kutató Intézet).