Az ökológia elmélete darwini alapokon - az Akadémia Székházában tartott konferencia előadásai videón

Öt magyar kutató összeült, hogy az alapokról kiindulva felépítse az ökológia darwini elméletét. Munkájukból Theory-based ecology: A Darwinian approach címmel könyv született, mely jó eséllyel alapművé válik az ökológusok következő generációja számára. A könyvbemutatón elhangzott szakmai előadások felvételei mostantól megtekinthetők az mta.hu-n.

“A közgazdaságtan is akkor vált igazán »tudományossá«, amikor a matematikai módszereket intenzíven kezdték el alkalmazni, míg ugyanez a szemlélet a darwini gondolatokkal adott óriási lehetőséget a biológiának” – mondta Vida Gábor köszöntőjében. Mint elmondta, Juhász-Nagy Pállal már a hetvenes évek elején megállapították, hogy az ökológia iránt érdeklődőknek erősebb matematikai alapokra volna szükségük. Ezeket az alapokat tárja az olvasó elé a Theory-based Ecology, mely a populációnövekedés szabályszerűségeitől és a populáció genetikai összetételéből adódó jelenségektől elindulva eljut az élővilág változatosságáig. A magyar genetika és evolúcióbiológia iskolateremtő kutatója rendkívüli elismerésnek nevezte, hogy az Oxford University Press gondozásában egy színtiszta magyar szerzőgárda könyve jelenhetett meg.

A könyvbemutató-konferencia előadásai az mta.hu honlapon elérhetők:
http://mta.hu/tudomany_hirei/az-okologia-elmelete-darwini-alapokon-az-ak...

Vida Gábor köszöntő szavai után a könyv szerzői és két vendégelőadó tartották meg előadásaikat, elsőként Pásztor Erzsébet, aki összehasonlította a biológiai evolúció ökológiai és populációgenetikai elméletének alapelveit és felvázolta az ökológia fejlődési perspektíváit (0:10-től).
Ezt követően Magyar Gabriella fejezetről fejezetre haladva ismertette a könyv tartalmát (31:57-től).
Czárán Tamás az elmélet alkalmazásának egyes nehézségeibe nyújtott betekintést a térbeliség modellezése kapcsán (56:54-től).
Botta-Dukát Zoltán bemutatta, hogy miként segíti az elmélet abban, hogy a különböző növényfajok együttélését lehetővé tévő tulajdonságokat kiszűrő statisztikai eljárásokat értékelje (1:22:50-től).
Barta Zoltán az élőlények időbeli viselkedési mintázatainak modellezési lehetőségeit tekintette át általánosságban és vonuló madarak példái révén (1:45:37-től).
Szathmáry Eörs meglepő hasonlóságot tárt fel a tanuló rendszerek és élőlények bizonyos szabályok szerint viselkedő közösségei között, felvetve az "ökológiai memória" létezésének lehetőségét (2:13:47-től).
Végül Meszéna Géza az ökológiai és az evolúciós elmélet összekapcsolását lehetővé tevő eredményeket mutatta be a gyakori félreértések tükrében (2:41:27-től).

Forrás: mta.hu