ÖK a sajtóban, médiában

Az ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-12-29 Klubrádió Állatbarát

Löki Viktor a Duna-kutató Intézet kutatója és munkatársai 2800 temetőben mérték fel, főként Magyarország és Törökország területén, a temetők természetes fajgazdagságát. A temetők a települések közvetlen közelében őrizték meg a magasabb biodiverzitást. Az ember teljes mértékben átalakítja a tájat az erdők kiirtásával, a gyepek beszántásával. A temetők területe szakralitásuk folytán ehhez képest jobban érintetlenül maradt. Ilyen típusú vizsgálatokat már a XIX. században is folytattak, Magyarországon ők vették fel újra ezt a témát. Európa szerte is változó, hogy milyen élőlénycsoportokat vizsgálnak a temetőkben pl. orchideákat, csigákat, futóbogarakat de az emlős fauna is gazdag.
Magyarországon a csipkés gyöngyvessző faj előfordulása jelent különlegességet, mert ezt a fajt kipusztultnak hitték, majd egy katonasíron megtalálták. A jelenlegi előfordulásának 90%-a a temetőkhöz kötődik. Az intenzíven művelt agrártájban nagy a temetők szerepe a biodiverzitás megőrzésében. A mediterrán temetőkben található a legtöbb orchidea. A vallás is hatással van a temetők élővilágára a temetési szokások által.

2019-12-07 National Geographic
A NÁDASOK IRTÁSA AZ EGÉSZ BALATONT VESZÉLYEZTETI

A Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai újra meg újra hangsúlyozzák: a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése rendkívül fontos a tó egészsége szempontjából. Nemrég kiadott közleményük szerint megdöbbenéssel értesültek a környezetet veszélyeztető új beruházásokról, tervekről, és rámutatnak: főként a leginkább természetközeli partrészeket magában foglaló Keszthelyi-medence, Tihanyi-félsziget és Szigligeti-öböl terhelésnövekedése rejt veszélyeket. - National Geographic (12.07 - 7. oldal)

2019-12-07 likebalaton.hu

A Balaton jövőjét, az épített és természetes környezet változásait nemcsak a szakértők, a kutatók, de a közvélemény is fókuszban tartja. A téma érzékenységét jelzik az elmúlt időszak tiltakozásai többek között a kikötőépítési tervekkel összefüggésben, de a beruházások miatt a nádasok területének csökkenése is foglalkoztatja a lakosságot.

A Balaton vízbázisának sérülékenységére, a nádasok helyzetére az elmúlt hetekben a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója is többször ref­lektált. Jordán Ferenc egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, amit a tudomány mond a Balatonról, az a közös érdeke mindenkinek, véleménye szerint azonban nem szabad rövidtávú érdekek miatt feláldozni a hosszabb távú értékeket. Ők azt szeretnék elősegíteni, hogy egy tiszta vizű, egészséges tavi ökoszisztéma legyen a Balatonban.

2019-12-01 24.hu

Egyes magok őrlőkőnek állnak a madarak zúzájába, mások hetekig bujkálnak a bélrendszerükben, de akár kifejlett növények és állatok is túlélik, ha megeszik és „megemésztik” őket. A lényeg, hogy közben utazzanak.
Madárszemmel nézve a világ átjáróház, főleg igaz ez a gazdag vizes élőhelyekkel szolgáló Kárpát-medencére. Laikusként a nálunk költő fajok őszi és tavaszi mozgását tekintjük „a madárvonulásnak”, de ez is olyan széles idősávban mozog, hogy talán egy-két hónap van az évben, amikor senki nem érkezik indul vagy éppen átutazik az országon.

Másrészt széles északi területekről számos faj útvonala vezet át hazánkon, de érkezhetnek nyugatról is, gondoljunk csak a nálunk üdülő angol kakukkra, Larryre. Másoknak, például vetési varjak millióinak a téli időszakban mi vagyunk a végállomás.

A sok millió madár nem utazik egyedül, számtalan potyautast szállít: magok, peték, de akár kifejlett állatok és növények is óriási távolságra juthatnak el a szárnyasok közvetítésével. Ezt a jelenséget – főként vízi madarak különböző organizmusok terjedésében betöltött szerepét – kutatja Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa.

2019-11-29 Forbes
TISZTA VÍZ

A fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, hormonhatású és egyéb gyógyszerek vízben megjelenő maradványainak kutatása még viszonylag új terület, de az egy éve elindult, az MTA Víztudományi programjához illeszkedő Tiszta Ivóvíz Nemzeti Program kutatási céljai közé tartozik az is, hogy minél több információt szerezzenek ezekről a vegyületekről. Egyelőre annyi biztos, hogy a mélységi kutakba, amelyek rétegvizekből veszik a vizet, belátható időn belül nem juthatnak le gyógyszermaradványok, a parti szűrésű kutaknál pedig most indultak a vizsgálatok. - Írta: Bujdosó Bori - Forbes (158,159,160,161,162,164. oldal)

2019-11-28 szemlelek.net

Annyit árt a természetnek az emberiség, mint egy aszteroida becsapódása – az éghajlat változása új betegségek megjelenésével is együtt jár. Erről beszélgettünk dr. Szathmáry Eörssel, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával és tudományos főmunkatársával, dr. Földvári Gáborral.

Dr. Szathmáry Eörs: – Elöljáróban szeretném emlékeztetni az olvasókat, hogy Charles Elton ökológus már 1958-ban figyelmeztetett: ha változni fog a klíma, akkor ennek az egyik legkellemetlenebb következménye a felfokozott állati és emberi migráció lesz. Akkor ezen mindenki nevetett. Ma már nem olyan őszinte az emberek mosolya, ha erről van szó. Pedig ha változik az éghajlat, akkor mit tud csinálni egy állat? Nagyon leegyszerűsítve megpróbál elmenni oda, ahol jobb életkörülményeket talál. Ebből az következik, hogy ott jelenik meg, ahol korábban nem volt. Ez igaz a parazitákra is. A jelenség gyökere ilyen értelemben nagyon egyszerű. Rengeteg konkrét esetet lehetne felsorolni.

2019-11-27 epiteszforum.hu, ujmuveszet.hu

Átjárható-e az ember és a táj közötti határvonal? Milyen következményekkel jár a táj önkényes alakítása? A GUBAHÁMORI, kiegészülve a Filip csapatával és Demeter László erdőökológussal többek között ezekre a kérdésekre reflektált tervpályázatukban.
A Territórium javaslata szakít az emberközpontú gondolkodással és számba veszi, hogy a települések és a természeti tájak fejlesztése, valamint az emberi igények kiszolgálása milyen hatást okozott a természetes élőhelyekben, az őshonos fajok életében, valamint az ember és a természet kapcsolatában. A főkurátor (Hashim Sarkis) által is felvetett téma, az előttünk álló kihívások már jelen vannak, feltárásukhoz perspektívaváltásra van szükség: az emberi tevékenységet a természetes élőhelyek nézőpontjából kell vizsgálni.
Az emberközpontú gondolkodáson túl - Új Művészet dec. 5.
http://www.ujmuveszet.hu/2019/12/az-emberkozpontu-gondolkodason-tul/

2019-11-27 National Geographic, ng.hu

Nemsokára indul az EU új, 2021-2027-es pénzügyi ciklusának tervezése. Batáry Péter ökológus, tudományos tanácsadó, kutatásai az agrár-környezetvédelem területén segíthetik a döntéshozók munkáját. Magyarországon tanult, aztán Németországban dolgozott hosszú ideig, jelenleg ingázik a két ország között. 2019. december 5-én veszi át a magyarországi akadémiai doktori oklevelét....
... Összességében elmondható: a programok által támogatott területek általában hatékonyabbak a biodiverzitás támogatásában, mint a hagyományos, vegyszeres műveléssel kezelt földek, amikhez nagyon sokszor hasonlítják. Tehát ezeken a területeken több virág, több ízeltlábú, több madár stb. fordul elő. Azonban ez nagyon-nagyon sok mindentől függ. Például hogy az adott agrár-környezetvédelmi program mennyire specializált, kifejezetten egy fajra van-e kihegyezve, mint a hazai túzokvédelmi vagy kékvércsevédelmi agrár-környezetvédelmi program. Vagy teljesen általános: mondjuk, ha virágsávokat ültetnek Nyugat-Európában, úgy általában a beporzókat támogatják. Függ attól, hogy milyen rendszertani csoportot vizsgálnak a kutatók, például növényeket vagy mozgékonyabb élőlényeket néznek. Attól is függ, hogy mennyire intenzív mezőgazdasági régióban vagyunk: egy rendkívül intenzív holland régióban, egy intenzív magyar szántókörnyezetben, vagy egy hazai pusztagyepi környezetben. Ettől is nagyon sok függhet...
...Nagyon sok tapasztalatot szereztünk a rendkívüli mértékben kutatott európai mezőgazdasági területeken, és ezt az irányt mi szeretnénk most átfordítani a városi élőhelyek irányába, urbán területekre. Végezhetnénk hasonló vizsgálatokat például a zöldinfrastruktúra hatékonyságával kapcsolatban, tájléptéken.

2019-11-26 TV2 Tények

A Tények Külföld rovatában önkéntesek, köztök ismert emberek szedik a szemetet a tengerpartokon. A műsorban megszólal Garamszegi László Zsolt a legfontosabb volna a hulladéktermelés csökkentése, a csomagolástechnika változása. De aze gyéni apró kezdeményezések is sokat jelentenek ha pl. mindenki szelektálná a szemetet vagy kulacsot használna műanyag palack helyett.

2019-11-25 hirbalaton.hu

Izgalmas információ- és eszmecserét folytattak neves szakemberek a napokban a nyár végi balatoni algavirágzás lehetséges okairól az MTA Veszprémi Területi Bizottságának (VEAB) előadóülésén Veszprémben. ..
...Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet hidrobiológusa aki a Balaton algaprodukcióját műholdas távérzékeléssel mérte, felvételeket mutatott be az idei algavirágzás kirobbanásáról. Megjegyezte, hogy a 2000-es évek elején tapasztalat rendkívül alacsony vízállásnál harmad akkor algatömeget tapasztaltak, mint az idei algavirágzásnál. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy bár az idei nyár nem volt rendkívül meleg, de hosszan tartóan, 108 napon át volt 20 fok feletti a hőmérséklet, és az elmúlt évek alatt 0,7 Celsius fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete. A Balaton vízgyűjtőjén, térségében található tavakat is vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton keleti medencéjében tapasztalt jóval kisebb algásodás a Velencei-tóhoz mutatott hasonlóságot, míg a Balaton nyugati részén tapasztalt jóval erősebb algásodás a vízgyűjtő nyugati felén lévő tavakéval. Vagyis nem a Zalából érkező terhelés, hanem a térségi klímaviszonyok eredményezték a nyári algásodás eltérő mértékét a Balaton medencéiben.

Kutatók eszmecseréje a Balaton nyári algásodásáról – II. rész: hipotézisek
http://www.hirbalaton.hu/kutatok-eszmecsereje-a-balaton-nyari-algasodasa...

Kutatók információ- és eszmecseréje a Balaton nyári algásodásáról - (11.25) marcaliportal.hu]
https://marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kozerdeku/44664-k...

2019-11-24 24.hu

A magyar tudomány utánpótlása egyre fogy, külföldiek idecsábítására hazánk jelenleg alkalmatlan, kutatóink fizetése megalázó, miközben a közbeszerzések miatt kínlódnak. Az MTA-nak újra kell pozicionálnia magát, de akár az is elképzelhető, hogy eljött egy kegyelmi pillanat – Szathmáry Eörs professzorral a magyar tudomány jelenéről, lehetőségeiről beszélgetve eljutottunk Klebelsberg Kunóig és oda, hogy a világon épp akkor kezd diadalt ülni a butaság, amikor krízishelyzet felé sodródunk.
Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE TTK Biológiai Intézetének egyetemi tanára, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A professzor amellett, hogy évek óta dolgozik a hazai biológia fejlesztésén, az MTA és a kormány közt zajló, a kutatóintézetek jövőjéről szóló tárgyalásokon az akadémia stratégiájának egyik kidolgozója, a tárgyalások résztvevője volt.

2019-11-22 turistamagazin.hu

November elején a Balatoni Limnológiai Intézet közleményben adott hangot aggodalmának a balatoni nádasok utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt. Nem véletlenül, a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése a tó egészsége szempontjából kiemelkedően fontos.
„Amennyiben a hajózási, a turisztikai és a településfejlesztési szempontok egyre nagyobb súlyt kapnak a természet védelmével szemben, úgy az előbb-utóbb bekövetkező környezeti krízis éppen a tó – turisztikailag oly fontos – vonzerejének drasztikus csökkenését eredményezi majd”– írják a közleményben. De miért is olyan fontosak, és milyen állapotban vannak most a balatoni nádasok?

A nyugati medencében vannak a legerősebb állományok

„Természetes állapotában a Balaton vízszintjére – a befolyók által hozott víz és a lehulló csapadék mennyiségétől függően – jelentős ingadozás volt jellemző. Évtizedes vagy évszázados időléptékben mérve ez együtt járt a nádasállomány fokozatos terjeszkedésével vagy visszaszorulásával a tóban”– mondja Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadója.

2019-11-21 magyarnemzet.hu

A természetes élőhelyek eltűnése megállítható, biológiai sokféleségük növelhető az évszázadokon át bevált hagyományos mocsári és erdei legeltetéssel. Az Euró­pai Unióban és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap ez a lehetőség.
A mocsarak és erdők legeltetése évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a hagyományos tájhasználatban, sőt az erdők egyik legfontosabb használati módja volt. Hazánkban a 2017. évi erdőgazdálkodásról szóló törvény hat évtizednyi tiltás után tette lehetővé az erdei legeltetést. Az Ökoló­giai Kutatóközpont hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportja a közelmúltban megjelent két tanulmányában mintegy 28 millió oldalnyi magyar történeti irodalom alapján adott áttekintést a mocsári legeltetés hazai múltjáról, valamint több mint 9500 szakcikkből indulva mutatott be globális léptékű átfogó képet az erdei legeltetésről mérsékelt égövi erdőkben, az Egyesült Államoktól Közép-Európán át Bhutánig.

2019-11-20 24.hu

A rovarok hiányát nemcsak az emberi civilizáció, de az egész élővilág megsínylené: ők a beporzók, a lebontók és a fontos táplálékforrás. Mi haszna a döglégynek, a ganajtúrónak vagy az ősrovarnak?
Nyilván vannak a rovarok között nem kevesen, amelyeket jobb elkerülni, illetve egészen komoly kár okozására képesek, de összességében e rendszertani osztály tagjai alapvető fontosságú szerepet töltenek be az élővilágban, és az emberiség számára.

Erre próbálja felhívni a figyelmet a Magyar Rovartani Társaság is részben azzal, hogy évről évre nyílt szavazásra bocsátja, mely faj legyen adott év rovara. Idén december 6-áig várják a szavazatokat itt, a 2020-as fődíjért hárman vannak versenyben: az ezüstös ősrovar, a selymes döglégy és a tavaszi álganéjtúró.

Hogy miért éppen ők, és mit köszönhetünk a rovaroknak, arról Dr. Soltész Zoltán biológust, az Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársát kérdeztük.

2019-11-20 infostart.hu, InfoRádió, hellovidek.hu, hirbalaton.hu

Komoly veszélyben van a Balaton vízminősége – nyilatkozta az InfoRádiónak a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója. Jordán Ferenc úgy véli, a társadalom közös érdeke, hogy a döntéshozók és beruházók odafigyeljenek arra, amit a tudomány mond a tó vizének állapotáról.
...A Limnológiai Intézet igazgatója kiemelte, próbálják azt sugallni, hogy amit a tudomány mond a Balatonról, az a közös érdeke mindenkinek. Szeretnék elősegíteni azt, hogy egy tiszta vizű, egészséges tavi ökoszisztéma legyen a Balatonban. Amikor azt hangoztatják, hogy túl sok nádast pusztítunk, akkor nem valakik ellen beszélnek feltétlenül, hanem egyszerűen szeretné, hogy a közös tavunk jó állapotban maradjon vagy még jobb állapotba kerüljön – ismételte meg.
..Ha az alapvető ökológiai folyamatokat nagyon komolyan megzavarjuk, lehet sejteni, hogy komoly hatások jöhetnek, akár további algavirágzások, akár tömeges halpusztulás. A Balatoni Limnológiai Intézetnek pedig az a dolga, hogy folyamatosan felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy sokkal jobban kellene a Balatonra vigyázni, és, nem szabad rövidtávú érdekek miatt feláldozni a hosszabb távú értékeket – hangsúlyozta a szakember.

Kifakadtak a kutatók: tönkreteszik a beruházások a Balatont (11.20) hellovidek.hu
https://www.hellovidek.hu/utazas/2019/11/20/kifakadtak-a-kutatok-tonkret...

Balaton: "nem szabad rövidtávú érdekek miatt feláldozni a hosszabb távú értékeket"(infostart.hu/InfoRadio) (11.20) hirbalaton.hu]
http://www.hirbalaton.hu/balaton-nem-szabad-rovidtavu-erdekek-miatt-fela...

2019-11-20 turistamagazin.hu

Különleges képek készültek a Balatonról, egészen pontosan a Nyugati-övcsatorna torkolatáról. A csatorna sötét és a Balaton kék színű vizének találkozása szokatlan látványt nyújt a magasból. Utánajártunk, honnan jön és miért ilyen fekete a csatorna vize.

A 12 kilométer hosszú Nyugati-övcsatorna a Balatontól délre, Táska településen ered és Balatonmáriafürdőnél folyik a Balatonba. A vízfolyás sötét színét a benne található korhadó növényekből keletkező szerves anyagoktól kapja, melyek semmilyen káros hatással nincsenek a tó vizére és annak élővilágára- tudtuk meg dr. Vörös Lajostól a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadójától.

2019-11-20 24.hu

Egyes szúnyogok az ember közelében töltik a telet, melegebb napokon felébrednek és portyára indulnak. Amikor novemberi éjszakán először ébred az ember szúnyog fülsértő, „szúrós” döngicsélésére közvetlen közelről, először azt hiszi, a nyári rémálmok tértek vissza. Olyannyira, hogy reggel a jókora csípést is igyekszik valami mással magyarázni. Még akkor is, ha mindez rendre ismétlődik, a felismerés csak akkor jön el, amikor már a második vérszívót lapítja ki a falon:

hiába van november vége, a tél már a kanyarban, odakint 5–10 fok, itt bizony szúnyogok portyáznak.

Nem valamiféle télálló szúnyogok megjelenéséről van szó, és nem is arról, hogy a hazánkban már megtelepedett, a miénknél melegebb klímához szokott vérszívók esetleg a lakás mikroklímáján élnék zavartalanul életüket a hideg hónapokban. Mindezt már Dr. Soltész Zoltán biológus, a kétszárnyúak szakértője, az Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa mondja a 24.hu-nak.

2019-11-20 Kossuth Rádió Hajnal-Táj

Bánsági Éva készített riportot Tanács Eszterrel az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársával. A nagy felbontású ökoszisztéma térkép elkészítésében nagyon sok szakma vett részt, pl. az erdészet, a vízügy és sokféle felhasználása lehetséges pl. egy árvíz milyen területeket fog elönteni, oktatásban stb. Bár még azt gondoljuk, hogy Magyarország természeti értékekben gazdag, a térképen látható, hogy a természetes ökoszisztémák milyen kis területekre szorultak vissza és hogy ezek mennyire elszigeteltek egymástól. A térkép segít átlátni, hogy nagyon kell vigyázni a még meglevő természetes területeinkre. A térkép különösen alkalmas az egyes területek közötti térbeli kapcsoltsági vizsgálatokra. A térkép egyik célja, hogy a hazai zöld infrastruktúra fejlesztésében használják fel.

2019-11-19 welovebalaton.hu

Jordán Ferenc április óta vezeti Balatoni Limnológiai Intézetet, és azóta komoly ügyekkel kell megbirkóznia. Miért borította el az alga szeptemberben a fél Balatont? Mi lesz, ha kipusztítjuk a nádasokat? Árt-e a Balatonnak a sok hatalmas építkezés és az egyre több és nagyobb hajó? Miként fog kinézni, ha nagyon nagy a baj a Balatonnál? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat az új igazgatóval.

2019-11-18 RTL KLUB - Fókusz

Címkék: klímaváltozás, időjárás, katasztrófa, Velence, Maurizio Ferla kutató, Olasz Nemzeti Környezetvédelmi és Kutatási Intézet, Kröel-Dulay György tudományos főmunkatárs, MTA
- RTL KLUB - Fókusz (11.18-16:09 (hossza: 6 perc))

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: