ÖK a sajtóban, médiában

Az ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-11-05 Innotéka

Az emberi evolúciót nem lehet megállítani, inkább a megértésére kell összpontosítani, fogalmazott egy tanulmányában Kun Ádám evolúcióbiológus, ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont és az MTA–ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa, aki szerint ez az újra meg újra felmerülő kérdés az evolúció félreértéséből ered. ..
...A mi kutatócsoportunk az élet keletkezésével foglalkozik, mert értünk hozzá, és eredményeket érünk el vele. Talán ez a téma nincs annyira a világon folyó kutatások fősodrában, bár amikor holland kutatók megkérdezték az utca emberét, milyen témák érdeklik őket, az élet keletkezése benne volt a top ötvenben. Amennyire én látom, az evolúcióbiológiában napjaink egyik legizgalmasabb kérdése az egyedfejlődés és az evolúció kapcsolata. ..
...Egy másik izgalmas téma, hogy a rákra evolúciós folyamatként tekintünk, amelyben a testünket felépítő sejtek egy rákos burjánzáson belül versengenek egymással: melyik nő nagyobbra, és melyik sejttípus az, amelyik áttétet tud képezni más szervekben.

2019-11-04 Trend FM:Menni-Enni

A Menni-Enni műsora távol-keleti és arab piacokra látogatott, Fráter Erzsébet okleveles biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikuskert gyűjteményi kurátora segítségével, aki az ázsiai piacokon szerzett növényi és kulturális élményeiről mesélt. A műsor első részében a vácrátóti Nemzeti Botanikuskertről, a kert őszi látnivalóiról, és a kreppmirtuszokról volt szó. A Botanikuskert egész évben fogadja a látogatókat, a gyerek és iskolás csoportoknak kertvezetést is biztosítanak. A kreppmirtusz a Füzényfélék rokonságába tartozó trópusi növény áttelel nálunk is, a vácrátóti kert gyűjteményének új tagja.
Fráter Erzsébet piacok iránti vonzódása fiatal korában a marakesh-i piacon alakult ki. Az arab és az ázsiai piacok között nagy különbség nincs. Az ázsiai piacokon óriási gazdagságban találjuk a fűszernövényeket, leggyakrabban porított formában, amely gyakran még a botanikusok számára sem meghatározható, hogy milyen növényből készült. Vigyázat a sáfrányt hamisítják! Ezeken a piacokon bizonyos higiéniai szabályokat be kell tartani. Mindig csak eredeti kupakos palackos vizet szabad inni. A műsorban szó volt még a durio-ról, a citromízű banánról, az ázsiai lacikonyhákon frissen sütött áru fogyasztásáról is.

Menni-Enni 2019-11-04 i adás, 1. és 2. rész

2019-11-04 ng.hu, National Geographic

Interjú Rédei Tamás botanikussal tölgyesekről, akácosokról, sokféleségről, szárazságról.
Milyen élőhelyekkel foglalkozik az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársaként?
Az alföldi tölgyesek megmaradt foltjai érdekelnek. Ezek az Alföld természetes erdővegetációjának az utolsó hírmondói, nagyon erősen visszaszorult maradványai. Kiterjedésük mára az eredeti töredékére csökkent – ez a folyamat még a török idők után is zajlott. A teljes Magyarországot ábrázoló első katonai felmérést 1780-1784 között végezték el. Ha ezt az anyagot összevetjük a mai térképekkel látható, hogy az alföldi tölgyesek kiterjedése a 18. század vége óta is csökkent.

2019-11-01 magyarhang.hu

Példátlan tudományos konszenzus alakult ki mára a klímaváltozással kapcsolatban, mégis vannak, akik megkérdőjelezik a jelenséget. Pedig az nem hitkérdés, valóban vészhelyzetben vagyunk. Árvizek, gazdasági-társadalmi összeomlás, az emberiség felét rövid idő alatt kipusztító járvány, az ivóvízhiány miatt kialakult migrációs hullámok fenyegetnek – figyelmeztettek magyar kutatók a Felelős értelmiség vitafórumán Budapesten.
...Nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, nincs hatalmunkban. Megfordítani sem lehetséges, lassítani pedig nehéz, de próbálhatjuk tompítani a hatásait, például az új betegségek elterjedését – véli Szathmáry Eörs az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, aki szerint sokkal többet kellene beszélni a klímaváltozás következtében megjelenő új kórokozókról.

– Charles Hilton ökológus 1958-ban írta le, hogy ha van klímaváltozás, az migrációval fog járni, és annak új megjelenő betegségek lesznek a következményei. Mindenki kinevette, pedig most láthatjuk ezt a jelenséget – mondta a szakember. Ezermilliárd dollárnál tart az az összeg, amit az újonnan megjelenő betegségek kúrálására költöttek a világban – itt szó lehet olyan kórokozókról, amelyeket eltűntnek véltek, de hosszú idő után újra feltámadnak, és olyanokról, amelyek korábban nem voltak jelen bizonyos helyszíneken, most azonban megjelenhetnek.
A technológia is hozzájárulhat új kórokozók megjelenéséhez vagy megerősödéséhez, például a légkondicionálók a legionella baktérium terjedéséhez. Nem a bioszféra van a legjobban veszélyeztetve, mert az mindig megmarad, nem a homo sapiens, mint faj, de a technológiai civilizáció olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár, és ezek a betegségek talán a legfontosabb okai között lesznek az összeomlásnak – mondta a kutató, aki szerint vannak olyan előrejelzések, hogy 2050-re a kumulált hatások következtében a populáció lefeleződik, vagyis rövid időn belül meghal az emberiség fele. Hozzátette, hogy ez nyilván nem biztos, de komoly veszélye van.

2019-10-31 index.hu, 12ora.hu

Egyszerűen nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, még lassítani sem eléggé, csak tompítani a hatásokat” – kezdte a háttérben egy tűzgolyóként lángoló földgolyó képével Szathmáry Eörs, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának vezetője, aki szerint a klímaváltozással összefüggésben megjelenő új betegségekről kellene sokkal többet beszélni, és így is tett: régi betegségek feltámadása, új helyeket elfoglaló kórokozók, vízzel, étellel, levegővel, szexszel, lényegében mindenhonnan és minden módon terjedő patogének.
Az egyetlen relatíve jó hír, hogy prognózisa szerint legalább nem egy Androméda-törzs típusú, hirtelen beütő, mindent letaroló fertőzés végez majd velünk, inkább sok, relatíve kisebb hatású betegségre kell felkészülni. Erre szolgálna az a Stockholm-protokoll, ami Szathmáry szerint egymilliárd euróból már érdemi eredményeket mutathatna fel az új kórokozókkal szembeni harcban.

Nem a bioszféra van általában veszélyben, és nem is a Homo Sapiens, mint faj, hanem a technológiai civilizáció, ami viszont olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár.

A nem túl szívderítő előrejelzés szerint 2050 körül várható, hogy az emberi populáció elég rövid idő alatt megfeleződik, magyarul több milliárd ember fog meghalni. „A városok, ahol addigra a világnépesség 70 százaléka lakik majd, különösen veszélyeztetettek. Ha nagy baj van, egy nagyvárosban egy hét alatt kezdik gyilkolni egymást az emberek” – dobta fel a hangulatot Szathmáry Eörs, hogy aztán a Fermi-paradoxon (miért nem találkozunk lépten-nyomon földönkívüliekkel, ha potenciálisan rengeteg, a miénknél fejlettebb idegen civilizáció alakulhatott ki az univerzumban) legvalószínűbb feloldásával fokozza még tovább: a civilizációk a technológiai érettség bizonyos fokán egyszerűen kinyírják magukat, és mi is éppen efelé tartunk.

A klímaváltozás fontosabb a politikai törésvonalaknál (10.30) 12ora.hu
http://12ora.hu/2019/10/30/a-klimavaltozas-fontosabb-a-politikai-toresvo...

2019-10-30 M1 Iskolapad

Vácrátóton forgatott az M1 csatorna stábja. A 15 perctől látható riportban a budapesti Orchidea iskola tanulói ismerkedtek a madárhangokkal Garamszegi László Zsolt az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójának segítségével. Hogyan táplálkoznak a csípőszúnyogok? többek között erről beszélt Soltész Zoltán tudományos főmunkatárs. A program harmadik állomásaként Sólyom Barbara kommunikációs munkatárssal a vácrátóti Botanikuskertet járták be, a kert fafajairól tanultak és feladatokat oldottak meg. A tanárokkal együtt közös cél egy környezettudatosabb generáció felnevelése.

2019-10-26 24.hu

Alapvetőben minden kutyafajtában benne van az emberrel való játékosság, de egyesek akár életük végéig megőrzik, míg másokból hamar kikopik. Az egyéni tényezők mögött sokat számít ebben a tudatos tenyésztés, azaz a kutyafajták evolúciója.
Persze, minden kutya játékos vághatnánk rá egyből, de ez így önmagában nem igaz. Dr. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és botanikai Intézetének igazgatója az ELTE Etológia Tanszék és a Stockholmi Egyetem kutatóinak bevonásával evolúciós szempontból vizsgálta, hogy bizonyos funkciók milyen viselkedési elemekkel járnak együtt, pontosabban mely fajtacsoportok mutatnak nagyobb hajlandóságot a játékra, és ennek milyen evolúciós okai lehetnek.

Kutyákkal kapcsolatban az evolúcióra ne úgy gondoljunk, ahogy azt biológia órán megtanultuk, ugyanis esetükben az ember által felpörgetett és célzott változásról van szó, ami viszont a kutatók számára előny: elég párszáz évet vizsgálni ahhoz, hogy evolúciós mechanizmusokat tárhassanak fel.

2019-10-24 24.hu

Rendkívül értékes élőhellyé alakultak a világháborús bombatölcsérek, van olyan faj, ami egyedül Chiléből és a Kárpát-medencéből ismert.
Dr. Vad Csaba biológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kollégáival a kiskunsági Apaj közelében kutatja a bombatölcsérek élővilágát, ahol pár száz méteren belül több mint száz, sós- és édesvizű mélyedés alkot egészen egyedi élőhelyhálózatot.

A tölcsérek között nagy eltérések vannak, 3-15 méter átmérőjű, kör alakú mélyedésekről van szó a feltöltődés különböző stádiumában, amelyekben egész évben vagy csak időszakosan maximálisan 100 centiméternyi víz gyűlik össze a talajvíz felszivárgásából és a csapadékból. Ennek következtében sós, szikes kis tavacskák alakulnak ki – a sót persze ne úgy képzeljük el, mint a tengervizet: a talajvízben oldott nátrium- és hidrogénkarbonátokról beszélünk.
.. Eddig összesen 274 fajt azonosítottunk a bombatölcsérekben: 9 gerincest, 80 kovaalgát, 74 zooplanktont, 111 makrogerinctelent – mondja a 24.hu-nak a szakember.

2019-10-23 nlc.hu

„Lehet, hogy még annál is rosszabb a helyzet, mint gondoltuk” – mondja a globális felmelegedésről Dr. Kröel-Dulay György, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudományos főmunkatársa. És az igazi baj nem ott kezdődik, hogy egyre korábban nyílnak az orchideák.
... Miután legalább 300 ezer éve él a maihoz hasonló ember a Földön, átélhettünk már ilyesmit. A mostani klímaváltozásnak azonban van egy fontos jellegzetessége: rendkívül meredek a melegedés íve. A probléma a népességrobbanásban gyökerezik, magyarázza Dr. Kröel-Dulay György, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (korábban a Magyar Tudományos Akadémia) Ökológiai és Biológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Egyre jobban élünk, egyre több erőforrást használunk, az erdők helyén városok, a mocsarak helyén szántóföldek vannak. - nlc.hu (10.23)

2019-10-23 qubit.hu

Harminc év múlva Magyarország természeti képe a mai Hollandiához hasonlít majd:

„amit nem építettek be, ott ültetvények és zöld sivatagoknak beillő gazdasági legelők feszítik egymásnak vállukat. Fokozódik az urbanizáció, a vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik. A természeti környezet is nagymértékben átalakul. A biodiverzitás összeomlik, eltűnik a változatosság, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek uralják”.

A fentieket a Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 címmel november közepén megjelenő ökológiai tanulmánykötet sajtóanyagából idéztük. A kötetet szerkesztő Báldi András, a tihanyi Ökológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Qubitnek elmondta, hogy a jövőkutatás korántsem science fiction, hanem egy olyan, külföldön már elfogadott irányzat, amelyet Magyarországon még leginkább csak a társadalomtudomány művelői követnek, holott a természettudományok terén is szükség volna rá.

2019-10-22 index.hu, greenfo.hu, eszakhirnok.com, agrarszektor.hu, hellovidek.hu

..."A napjainkban megélt környezeti válságot, akár csak a klímaváltozást, a biodiverzitás csökkenését, élőhelyek eltűnését, az inváziós fajok egyre nagyobb térhódítását tekintve rendkívül fontos lenne tudni, merre haladunk, mi vár ránk a jövőben" - írja az MTA Ökológiai Kutatóközpont dr Báldi András tanulmányáról, amiből olyan trendek rajzolódnak ki, mint hogy: A vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik, miközben a városiasodás egyre jelentősebb lesz. - index.hu (10.22)

2050-re rá sem ismerünk majd a lakóhelyünkre (10.22) greenfo.hu

Ökológiai szempontból ijesztő jövő várhat Magyarországra 2050-re (10.23) eszakhirnok.com

Rémisztő jövő várhat Magyarországra: 2050-re rá sem ismerünk majd a lakóhelyünkre (10.22) agrarszektor.hu
https://www.agrarszektor.hu/noveny/remiszto-jovo-varhat-magyarorszagra-2...

Ez lehet a vidék sorsa: rettenetes jövő felé haladunk- 2019.10.21. - hellovidek.hu
https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2019/10/21/ez-lehet-a-videk-sorsa-ret...

2019-10-22 hvg.hu

A vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik, miközben a városiasodás egyre jelentősebb lesz – a szakértők szerint ilyen problémákra kell megoldást találnia a jövőben Magyarországnak.
..A napjainkban megélt környezeti válságot, akár csak a klímaváltozást, a biodiverzitás csökkenését, élőhelyek eltűnését, az inváziós fajok egyre nagyobb térhódítását tekintve rendkívül fontos lenne tudni, merre haladunk, mi vár ránk a jövőben" – idézi az Index az Ökológiai Kutatóközpont munkatársának, Báldi András szavait.

2019-10-21 infostart.hu, MTI, napi.hu

Egy nemzetközi színvonalú monitoring hálózat mielőbbi kiépítése nélkül tovbbra is csak sötétben tapogatóznak a szakemberek, ha történik valami a Balatonon, a Kis-Balatonon, vagy a tó befolyóin - mondta Jordán Ferenc, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet éprilisban kinevezett igazgatója. A BLI annak az Ökológiai Kutatóközpontnak (ÖK) az egyik kutatóbázisa, amely a közelmúltban került a Magyar Tudományos Akadémiától az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).Az igazgató elmondta, hogy a tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglaló ÖK idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott, de a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból a 22 milliárd forintból, amelyet a kormány juttat az ELKH számára.Arról is beszámolt, hogy az ÖK vezetése az elmúlt hónapokban megújult, és az új szemléletnek, feltételeknek köszönhetően már több fiatal tehetséget hazahívott külföldről. [T:18] - infostart.hu (10.21)

Rejtély a Balatonnál: a kutatók is csak találgatnak (10.21) napi.hu

2019-10-20 24.hu

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni. A jövőkutatás célja, hogy felkészüljünk a változásra, és megpróbáljuk a káros változásokat fékezni.
Eltűnik a biológiai sokféleség, a változatosság, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni – mondja a 24.hu-nak Báldi András.
...A megelőzés nyilvánvalóan mindenki elemi érdeke, amint a projekt eredményei megjelennek, benne részletes és átfogó jövőképekkel – a jövőkutatás folytatása mellett – megkezdődhet a kutatási tervek készítése kinek-kinek a maga területén, illetve a döntéshozók meggyőzése, felkészítése a tudományos eredmények alapján.

2019-10-19 szeretlekmagyarorszag.hu

A Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, és visszafogni magunkat. ..
...Vegyük azt a példát, hogy valahol él százféle lepke. Evolúciós szempontból ez luxusnak tűnik. Ha minden rendben van, lehet, hogy tényleg nincs valóban fontos ökológiai szerepük. De ha megváltozik a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, az új körülmények között más lepkék fogják magukat jól érezni, és akkor kell, hogy a domináns faj mellett rendelkezésre álljon az a másik 99, amelyek közül valamelyik átveszi a feladatát.
Tehát a diverzitás biztosítás a változásokkal szemben: a túlélés kulcsa. ..

2019-10-19 MTI, hirbalaton.hu. magyarnemzet.hu, Katolikus Rádió, origo.hu, és több más

A Balaton-kutatás megújulásához újra kell pozicionálni a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (BLI) – nyilatkozta Jordán Ferenc, az intézmény áprilisban kinevezett igazgatója az MTI-nek. A Balaton nyár végi algásodásának okairól még mindig csak találgatnak a kutatók, amiről a BLI vezetője annyit mondott; “nem feltétlenül kudarcként éljük meg, hanem inkább egy kijózanító pofonként, ami világossá teszi a döntéshozók számára is, hogy többet kell áldozni kutatásra”.
...Az igazgató elmondta, hogy a tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglaló ÖK idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott, de a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból a 22 milliárd forintból, amelyet a kormány juttat az ELKH számára.
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek (10.20) balatoninap.eu]
http://www.balatoninap.eu/helyi/2019/10/20/nagyobb-szerepet-szan-a-balat...
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek az új vezető (10.19) marcaliportal.hu]
https://marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kek-hirek/44261-n...án-a-balaton-kutatásban-a-tihanyi-limnológiai-intézetnek-az-új-vezető
[A jövőben nagyobb szerepet kap a Balaton kutatása (10.19) agrotrend.hu]
[A Balaton kutatásának innovációra és jelentősen fejlődő alapkutatásokra is szüksége van (10.19) magyarnemzet.hu]ű
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-balaton-kutatasanak-innovaciora-es-je...
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek az új vezető (10.19) mediamix.mti.hu]
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban (10.19) tozsdeforum.hu]
https://www.tozsdeforum.hu/extra/tech-tudomany/nagyobb-szerepet-szan-a-b...
[Még mindig csak találgatnak a Balaton nyár végi algásodásának okairól (10.19) origo.hu]
https://www.origo.hu/tudomany/20191019-nagyobb-szerepet-szannak-a-balato...
[Nagyobb szerepet szán a Balaton-kutatásban a tihanyi limnológiai intézetnek az új vezető (10.19) kozszolgalat.hu]
https://kozszolgalat.hu/nagyobb-szerepet-szan-balaton-kutatasban-tihanyi...
[Újra kell pozícionálni a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (10.19-18:33 (hossza: 2 perc)) Katolikus Rádió]
Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben delmagyar.hu (10.19)

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) szon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) vaol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) zaol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) nool.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) boon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) duol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) feol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) haon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) veol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) kisalfold.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) kemma.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) szoljon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) baon.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) bama.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) beol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) sonline.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) teol.hu]

[Többet tudhatunk meg a Balatonban zajló folyamatokról a jövőben (10.19) heol.hu]

2019-10-18 hirbalaton.hu

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) „A tavak integrált kezelését segítő intézkedések a vízválság megelőzése érdekében – Nemzetközi Tófejlesztési Alap létrehozása” címmel tartott kísérőrendezvényt az október 15-17 között megtartott Budapesti Víz Világtalálkozón...
..A panelbeszélgetésen Dr. Walter Rast, az International Lake Environment Committee Foundation Tudományos Bizottságának elnöke, az Élő Tavak Hálózatának képviseletében Jörg Dürr-Pucher, a Global Nature Fund testületi tagja, valamint Dr. Jordán Ferenc a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója vett részt. A beszélgetést Dr. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója moderálta...
A kísérőrendezvényen bemutatott rövid videófilm a tavak és integrált kezelésük fontosságára hívja fel a figyelmet. A panelbeszélgetés főbb témaköreit, megállapításait is tartalmazó videó alábbi linken tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=v5xk5aeSG2s&feature=youtu.be

2019-10-16 videk.ma

...Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában. MTI/Varga György A kutatók most azonban 30 évnyi műholdas adatot elemezve vizsgálták meg hat kontinens 33 országának 71 nagy tavában a nyári algavirágzás hosszú távú változásait az 1984 és 2013 közötti időszakra koncentrálva. - videk.ma (10.16)

2019-10-16 index.hu, debreceninap.hu,

Október elején számoltunk be a Duna-Ipoly Nemzeti Park közleményéről, amely a Vértes egyik fokozottan védett völgyében megtelepedett invazív fügekaktuszokról szólt. E kaktuszfaj – talán mondani sem kell – nem őshonos Magyarországon. Dél-Európában azonban invazív állományai már problémákat okoznak, mert agresszív terjedése közben kiszorítja az őshonos növényeket.
..Én 8-10 kaktusz-előfordulásról tudok a magyarországi természetvédelmi területeken. Ezek egyelőre kis kiterjedésű, jól lokalizálható előfordulások, így jelenleg nem olyan veszélyesek. Most még meg lehet fogni őket – mondta Csecserits Anikó.

Agresszív kaktuszfaj terjeszkedik Magyarországon - debreceninap.hu
https://www.debreceninap.hu/orszag/2019/10/10/agressziv-kaktuszfaj-terje...

KAKTUSZ NŐ VÉDETT TERÜLETEN - hirvonal.hu - október 10. 15:37
http://hirvonal.hu/hir/2898421

2019-10-16 greenfo.hu

A Magyar Tudományos Akadémia (több bizottsága) és a Magyar Természettudományi Társulat egy izgalmas előadóülést szervezett 2019. október 24-e délutánra, a “Biodiverzitásról másképpen” programsorozat keretében.

Téma: AZ ERDŐ,
Jelmondat: “Kiüresedő magyar erdők?!”

Plenáris előadó: Mátyás Csaba
“Életbarát-e műveltségünk? – Miért visszhangtalan a biodiverzitás krízis?” . . . és további remek előadások várhatók.

A Szervezők és előadók szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt, regisztrálni október 16-ig lehet a Magyar Természettudományi Társulat honlapján:
http://mtte.hu/content/konferencia-jelentkezes-biodiv-4

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: