ÖK a sajtóban, médiában

Az ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-10-16 Magyar Hang, magyarhang.

...- A Balatont övező mintegy 240 kilométeres partszakaszból ma már csupán 110 kilométernyi a természetes közeg - mondja érdeklődésemre Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa. - A többi beépített, belakott terület. Az utóbbi években felgyorsult építkezési tempó, a koncentrált üdülőtelepek szaporodása sajnos tovább szűkíti a természetes szakaszokat. (...)
A tendencia veszélyes, a természetes parti zóna ugyanis a szárnyasoktól a mikroorganizmusokig számtalan élőlénynek ad otthont: egy négyzetméternyi nádnak legalább egymilliárd lakója van. Ráadásul a parti zóna a legproduktívabb, szintén egy négyzetméteren évente 3-4 kg biomassza keletkezik. A kikötő- és üdülőtelep építkezések ezeket a védendő zónákat veszélyeztetik, semmisítik meg. Az építtetők egyszerre ártanak a természetnek, az ország közösségének és a part menti luxusapartmanok megvásárlóinak. - magyarhang.org (10.16)

2019-10-15 24.hu

Egyre több helyen terjednek szándékosan kiültetett fügekaktuszok az ország védett és fokozottan védett területein. Néhány tő kiirtása is évekbe telik, és ha most nem állítjuk meg őket, nagy lehet a baj.
Őshonos élővilágunk számára komoly fenyegetést jelentenek az ember által behurcolt úgynevezett inváziós élőlények, amelyek terjedésükkel kiszorítják az évezredek óta itt élő, vagy akár a csak és kizárólag a Kárpát-medencében előforduló fajokat. Nem mindegyik idegenhonos állat- vagy növényfaj kezd törvényszerűen terjeszkedésbe, de idővel bármelyik problémássá válhat.
..Erről kérdeztük Dr. Csecserits Anikó biológust, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársát.

2019-10-15 Kossuth Rádió Napközben

Az 1980-90-es években a Balaton vízminőségével komoly problémák voltak. Utána két évtizedig kiváló volt a Balaton vízminősége. Idén nyáron azonban teljesen váratlanul érte a szakembereket is, hogy a keszthelyi és szigligeti medencében túlzottan elszaporodtak az algák, ez azonban világprobléma is. A mikroszennyezők is jelentenek környezeti veszélyt, mert a szennyvíztisztítás 3-ik szakasza nem tudja ezt a szennyeződést eltávolítani.
A globális felmelegedés hatásaként a Duna-Tisza közén bekövetkezett talajvízszint süllyedés következtében a különleges sós-szikes tavak nagy részét az elmúlt 30 évben elvesztettük. A Balatonnál is voltak évek, amikor pánikot okozott az alacsony vízállás. A helyes vízkormányzásnak köszönhetően azonban nem kell tartani a Balaton kiszáradásától.
A Duna vízminősége az elmúlt negyedszázadban jelentősen javult, köszönhetően elsősorban Bécsben és a magyar oldalon is a szennyvíztisztítók fejlesztésének. A csatornázás és a szennyvíztisztítás kiépítése és üzemeltetése azonban drága, a fejlődő országokban erre sok esetben nem jut pénz.
Létezik-e kollektív felelősségtudat? Igen, jó példa erre a Tisza pet-palack mentesítése. Jelenleg a mikro műanyag rengeteg problémát jelentenek a vízi élővilág számára.
A jövőben, ha megfelelően gondoskodunk a vizek tisztításáról és jó kormányzásáról és megőrzéséről, akkor komoly sikereket érhetünk el, erre jó hazai példa a Balaton vízminőségének javulása.

2019-10-14 Napló
Egyre több gólya marad itthon télen

A gólyák elvileg augusztus második felében indulnak el kontinensünknek erről a részéről, viszont azt tapasztalták, hogy a gólyák egy része már el sem megy télen - mondta el Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet igazgatója. Az ökológus szerint már nemcsak arról van szó, hogy a költöző madarak kicsit később indulnak el telelőhelyeik felé, vagy pedig tavasszal korábban érkeznek, hanem maga a stratégia is megváltozik: a vonulóból állandó madár lesz. - Napló (5. oldal)

2019-10-14 24.hu

...E különleges madarak életmódjáról, a természetben betöltött pótolhatatlan szerepéről beszélgettünk Dr. Ónodi Gáborral, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársát kérdeztük. - Boldogulnak a városban is - Piros sapkás harkály doktor ihletője nyilvánvalóan a nagy fakopáncs, ám ő csak egyetlen egy a harkályfélék a világszerte 277 fajt számláló rendszertani családjából. - 24.hu (10.12)

2019-10-10 Magyar Nemzet

Villány környékén, a Kiskunsági és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, valamint a Vértesben is találtak kaktuszokat, amelyeket nagy valószínűséggel hobbikertészek telepítettek. Az inváziós növénynek tekinthető kaktusz komoly ökológiai veszélyeket okozhat.
...A legújabb érdekesség, hogy kaktuszokkal is számos helyen lehet találkozni. Villány környékén, a Kiskunságban, a Pilis nyugati oldalán, a Csepel-szigeten, a Soroksári Botanikus Kertben, valamint a Vértesben is találtak kutatók és természetvédelmi őrök kaktuszokat. Csecserits Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a fügekaktusz vagy medvetalpkaktusz nemzetségébe tartozó pozsgás növények több fajának példányait találták meg eddig. Azt nem tudjuk, hogy a termésük életképes-e, ami biztos, hogy az anyanövényről letört hajtás több méter távolságban legyökerezve új növényt tud létrehozni. A kutató szerint ezeket a példányokat vagy tudatosan ültették ki, vagy véletlenül kidobták és gyökeret eresztettek.

2019-10-10 Magyar Konyha

Az ÖK kutatói az októberi Magyar Konyhában. Jordán Ferencet a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatóját az alga evés kapcsán említi meg a folyóirat. A "Mi fán terem a som?" című cikkben Varga Annát, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet kutatóját kérdezték.

2019-10-09 Egyetem TV, előadás a You Tube-on

Nem könnyű minden kihalófélben lévő faj mellé közlekedési rendőrt állítani, de nem is kell. A modern adatok és a fejlődő módszertan lehetővé teszi, hogy meghatározzuk, melyek egy erdő vagy éppen a tenger, mint komplex ökoszisztémák, kritikusan fontos szereplői. Lassan eljutunk oda, hogy drámaian megnőhet a természetvédelem hatékonysága.
Jordán Ferenc a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója volt a vendége a Pannon Egyetem Tudomány a kocsmában rendezvényének Veszprémben. Kötetlen és laza beszélgetés a rendszeralapú természetvédelemről.
https://mk.uni-pannon.hu/index.php/hallgatoinknak/tdk/100-tudomany-a-koc...

2019-10-09 Magyar Horgász

Minél többet tudunk a halakról annál könnyebb állományuk fennmaradását elősegíteni és persze annál könnyebb megfogni őket. Egyebek közt ezért is örvendetes, hogy a közelmúltban egy egységes halökológiai csoport jött létre az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete és a Dunakutató Intézete halas részlegének egyesítésével. Jó hírt közölhet dr. Erős Tibor a halökológiai csoport vezetője a horgásztársadalommal: a Dunán folytatott felméréseik során a korábbiakhoz képest meglepően nagy mennyiségben fogtak számos keszegfélét, és ezen belül számos faj (pl. jász, domolykó) nagy testméretű egyedeit.

2019-10-09 Mezőhír
Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk biológiai veszélyeiről

...A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont munkatársai 2019. augusztus 26-án egész napos rendezvényt szerveztek az MTA Székház Felolvasótermében. Ismeretes, hogy a klímaváltozás és a globális kereskedelmi forgalom következtében új ökológiai kihívásokkal szembesülünk. A 2000-es évek elejétől kezdve megváltozott számos, az emberi kórokozók terjesztése szempontjából fontos ízeltlábú faj elterjedése, éves szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége. *LIGETINÉ NECHAY ERZSÉBET OKL. KERTÉSZMÉRNÖK, NÖVÉN - Mezőhír (60,61,62. oldal)

2019-10-07 qubit

...A betegség lényegét Fedor Anna, az MTA-ELTE Elméleti biológiai és Ökológiai Kutatócsoport munkatársa a Qubiten tavaly megjelent cikkében részletezte. A krízis elnevezése abból a természettudományos alaptézisből fakad, amely szerint egy kísérlet eredménye csak akkor elfogadható, ha az ismétlése is ugyanarra az eredményre jut akkor is, ha azt mások és máskor végzik. Egyre gyakoribb ugyanakkor, hogy egy folyóiratban olyan cikkek látnak napvilágot, amelyek nem állják ki ezt a próbát, vagyis a neves tudományos folyóiratokban megjelenő eredmények egy része egész egyszerűen hamis. - qubit.hu (10.07)

2019-10-05 likebalaton.hu

Kristálytiszta a Balaton vize, és ez volt jellemző a tóra nyáron is, fogalmazott Jordán Ferenc, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete igazgatója.
Kitűnő a Balaton vízminősége, a kémiai anyagok, és algák szempontjából is, szögezte le Jordán Ferenc. Az igazgató hozzátette, nyár végén hirtelen megnőtt az algák mennyisége a Keszthelyi-öbölben, amikor főként fecskemoszatok és kékalgák jelentek meg. Szerencsére a veszélytelenebb fecskemoszatból volt több. -Igazából nem tudjuk, ezt mi okozta, nagy valószínűséggel a Kis-Balatonban történt valami, viszont a mi intézetünk nemigen lát rá az ottani folyamatokra. Valami történhetett, hogy a nagy meleggel együtt az említett öbölben megjelent a hatalmas mennyiségű alga, vélekedett az igazgató. Aztán mindez elkezdett csökkenni, és nem érintette a víz minőségét.

2019-10-04 Magyar Hang
Miért kövessük el ugyanazt a hibát megint?

...Egyebek mellett ezekről kérdeztük Ódor Pétert, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Erdőökológiai kutatócsoportjának vezetőjét. Nem könnyű meghatározni az erdő fogalmát, hiszen az mást jelent egy norvég tundrán, mint a görög tengerparton, és megint mást a Kárpátok hegyvonulatain - fogalmazott Ódor Péter. - Gyakorlati szempontból az erdő az, amit erdőként művelnek. A törvényi szabályozás értelmében akkor beszélhetünk erdőről, ha a fás állomány eléri a legalább 30 százalékos záródást, és a legalább két méteres magasságot. - *FICSOR BENEDEK - Magyar Hang (27. oldal)

2019-10-04 .eszakhirnok.com

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét vezető tudós a Válasz Online kérésére rendet vág a klímavitában és elárulja azt is, kihalásra ítélt faj-e az akadémiai kutató Magyarországon. https://www.valaszonline.hu/2019/09/10/klimavaltozas-akademia-jordan-fer...

2019-10-01 hirbalaton.hu

- Új utak a hidrobiológiában címmel 2019. október 2 és 4. között rendezik meg a LXI. Hidrobiológus Napokat Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Intézetben (8237 Tihany, Klebelsberg u. 3) - a szervezők tájékoztatása szerint. Az eseményen 10-20 perces szakmai előadások váltják egymást. A 35 év alatti fiatal szerzők prezentációi közül az idén is sor kerül a "Legjobb Bővebben... Új utak a hidrobiológiában címmel 2019. október 2 és 4. között rendezik meg a LXI. Hidrobiológus Napokat Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Intézetben (8237 Tihany, Klebelsberg u. 3) - a szervezők tájékoztatása szerint. - hirbalaton.hu (10.01)

2019-10-01 welovebalaton.hu

...(Veol)Arra figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programja, hogy a nemrég elmúlt, de sokakat megijesztő algásodás okát még nem tudják, és emiatt (is) szüség lenne megújítani a Balaton kutatását. (MTA. hu) Közlekedés 2019 végére elkészülhet a Győr-Balaton kerékpárút első szakasza Gyulafirátót és Eplény között, 4,5 kilométer hosszan. A teljes út 1 milliárd forintba kerül, átadását legkésőbb 2021-re ígérik, jövőre elvileg Veszprémtől Zircig lehet már tekerni. - welovebalaton.hu (10.01)

2019-09-29 vehir.hu

A pásztorok sokszor letűntnek hitt, valójában még ma is élő világába vezet be a Laczkó Dezső Múzeum legújabb, szombaton, Szent Mihály-nap alkalmából megnyílt kiállítása...
...A tárlatot dr. Varga Anna etnobotanikus nyitotta meg, aki arról beszélt, bár a pásztorok sokáig szinte észrevétlenül simultak bele a bakonyi-balatoni tájba és a hétköznapokba, az utóbbi években a hagyomány újra kezd feléledni. A kutató szerint előbbi oka elsősorban a külterjes legeltetés visszaszorulása, aminek következtében a 2000-es évek elejére mind a pásztorvilág, mind a fás legelők szinte teljesen eltűntek, és az olyan néprajzos kutatók kivételével, mint például Zoller Imre, nagyon kevesen vették észre a megye állattartással kapcsolatos csodáit.

2019-09-27 Klubrádió, Reggeli gyors
Algainvázió a Balatonban - Vörös Lajos professzort kérdezték

...Erről kérdezték a műsor vendégét Vörös Lajos, professzort, emiritust, az MTA Balatoni Immunológiai Intézetének munkatársát. Aki többek között elmondta, hogy a rejtély igazi megfejtése még hátra van. Ugyanis ennek nem volt jele, az elmúlt húsz esztendőben ilyenre nem volt példa, és ez a sok milliárdos intézkedéseknek tudható be, amivel az algaszaporodást előidéző szennyezőket visszatartják a Balatonból. Ezért lepte meg a Balaton-kutatókat a mostani algásodás. - KlubRádió (09.26-08:46 (hossza: 5 perc))

2019-09-27 veol.hu, Napló, IPM

Fráter Erzsébet biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora tartott interaktív bemutatót, előadást A Libánón cédrusfájától az izsópig - A Biblia növényei címmel a református ótemplomban, az Ars Sacra Fesztivál Nyitott templomok napján. Az előadó a Scolar Kiadó gondozásában 2017-ben a megjelent, több száz fotóval illusztrált kötete alapján beszélt a Szentírásban leggyakrabban szereplő növényekről. [T:19] - veol.hu (09.27)

A BIBLIA növényei (09.28 - 11. oldal) Napló

Fráter Erzsébet: A Biblia növényei - IPM (122. oldal)

2019-09-27 eletforma.hu

...A tavat már évtizedek óta monitorozó Ökológiai Kutatóközpont, a Balatoni Limnológiai Intézet mérései szerint mennyisége augusztus 26-án a Keszthelyi-medence közepén meghaladta a 100 mg/m3 klorofillkoncentrációt, amely közelítőleg az 1980-as évek átlagos állapotának felel meg. A szomszédos Szigligeti-medencében valamivel kevesebbet mértek, a tó középső és keleti területein pedig késleltetve és mérsékelten jelentkezett az algásodás.Az augusztus 26-ai partközeli mérések szinte teljesen megegyeztek a nyíltvízi eredményekkel. - eletforma.hu (09.27)

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: