ÖK a sajtóban, médiában

Az ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-09-09 Klubrádió-Ötös - Para-Kovács Imrével (2019. szeptember 09., hétfő 10:00

Végvári Zsolttal az Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet igazgatójával beszélgetett Para-Kovács Imre a madarak vonulásáról. A különböző kontinensek az év különböző időszakaiban más-más táplálékforrást jelentenek. Evolúciós léptékben ezt használják ki az állatok a kontinensek közötti vonulás során. Ma is megfigyelhető, hogy egyes fajok vonulóból áttelelővé válnak pl. a nagykócsag. Vannak még feltáratlan esetek pl. a füstifecskéé, ahol nem ismerjük a folyamatot. A vonulóból áttelelővé válásban feltehetően epigenetikus folyamatok is szerepet játszanak, vagyis bizonyos környezeti tanulási folyamatok öröklődővé válnak. A nagyobb klimatikus változások során történik a fajok kialakulása és eltűnése is. Az egyes vonuló madárfajok létszámának csökkenésében az ember általi vadászat, befogás mindig is jelen volt, de az utóbbi időben az iparszerű módszerek elterjedésével 10 milliós nagyságrend mértékűvé vált ez a pusztítás. A Tisza-kutató Osztály egyik eredménye, hogy a madarak olyan magvakat is terjesztenek, amelyre korábban nem is gondoltunk volna, ezek a vízinövények évezredekkel ezelőtt valószínűleg a nagytestű emlősökkel terjedtek Európa szerte. Az állatok vonulásának kutatását a távközlési technika fejlődése forradalmasította a közelmúltban, egyre kisebb méretű állatok óriási számáról tudunk ma már adatokhoz jutni. Például a lepkék vonulásáról, amelyek 6 generáció alatt jutnak el Afrikától Lappföldig. Az állatok vonulásával kapcsolatban szó volt az állatkertek mai szerepéről és az emberi evolúcióról is.

2019-09-09 mta.hu

Az MTA Podcast új epizódjában az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával Gilicze Bálint beszélgetett a vadonatúj Evolúciótudományi Intézetről, a szomszédban várakozó robotokról, a Földön kívüli élet esélyeiről és a közgondolkodás evolúciójáról. A szigorúan vett tudományos témákon túl szó esett arról is, milyen várakozásokkal tekint a régi-új intézményrendszerre, hogyan alakul át a kutatócsoportok szerepe, és milyen változásokat tartana üdvösnek az egyetemek világában.

2019-09-08 M1 Mesterember

Mivel foglalkoznak botanikus kertünk gyűjteményvezetői és kik ők?

Bemutatják munkájuk egy szeletét Béli Ádám és a Mesterember c. műsor stábjának segítségével, akik június közepén forgattak a vácrátóti Nemzeti Botanikuskertben. Egy műsorba bele se fért, így egymás utáni két adásban láthatnak a nézők olyan kulisszatitkokat, amikkel látogatóként nem is feltétlenül találkozhatnak.

A fotók a forgatási napon készültek. Megtekinthetők a Nemzeti Botanikuskert honlapján: http://botkert.hu/

A két adás megtekinthető a megjelenéstől számított 30 napon belül itt:

https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-01-i-adas-2/
https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-08-i-adas/

2019-09-06 Világjáró Utazási Magazin
Szörfözni a tudományos szabadság hullámain - riport Garamszegi László Zsolttal a Világjáró Magazinban

A Világjáró Utazási Magazin szeptemberi számában Garamszegi László Zsolttal készített riportot.
"Egy ökológust lepkehálóval és távcsővel ábrázolunk, ha pedig olyan természettudósról hallunk, aki sok nyelven beszél és fiatalon az MTA doktora lett, akkor azt képzeljük, hogy a hétköznapi élettől igencsak távol állhat.
Garamszegi László Zsolt kiváló példája annak, hogy az előítéletek mennyire gyenge lábakon állnak, és milyen messze állnak az igazságtól. A világot járt kutatót a megújult MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója idén áprilisban nevezte ki egyik intézetének igazgatójává."

2019-09-05 www.balatontipp.hu

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló...
...A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

2019-09-05 hvg.hu

A váratlan algainvázióról a tudósok sem tudják még, hogy pontosan mi okozza.
ömegesen jelentek meg az algák augusztus második felében Keszthely felől indulva a Balatonban, a látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette – írja a Balatontipp.hu, amelynek a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora, Vörös Lajos meg is erősítette az algásodás tényét.

Elmondása szerint az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni, ezért az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként, most augusztus végén azonban a Keszthelyi-medencében 100 mikrogrammot mértek literenként, de a Szigligeti-medencében is megugrott az a-klorofill-koncentráció értéke. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket.

2019-09-04 Természet Világa
GONDATLANSÁGBÓL ELSZABADULÓ HÓDÍTÓK - Inváziós fajok a vizeinkben

Az ember környezetátalakító (ha úgy tetszik, környezetpusztító) tevékenységének egyik árnyoldala a biológiai invázió.
A folyóirat szeptemberi számában a vizeinkben megjelent inváziós fajokról közölt cikket Lukács Balázs András, Lovas-Kiss Ádám (ÖK Tisza-Kutató Intézet) és Weiperth András (SZIE).

2019-09-04 szeretlekmagyarorszag.hu

Kertész Miklóst, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérdeztük a sajtóban és a facebookon folytatott vitákról.
Ezek az erdőtüzek nem önmagukban jelentenek különösebb veszélyt, viszont a számuk, kiterjedésük, és az erdőtüzeket követő földhasználat miatt tartósan csökken az erdők területe, és ez hozzájárul a szén-dioxidnak a légkörben történő felhalmozódásához, ami a klímaváltozas legfontosabb oka...
..Most már nem kérdés, hogy gyakoribbak és melegebbek lettek a nyári hőhullámok, vagy megjelentek szubtrópusi szúnyogfajok. Hasonló jelenségek másutt el előfordulnak, és valószínűleg ez az egyik oka, hogy ma már a sajtó is többet ír a klímaváltozásról, illetve a globális környezeti válság egyéb jelenségeiről, mint pl. a mikroműanyagok mindenüvé való elterjedéséről.

2019-09-04 likebalaton.hu

Sokan félnek a medúza csípésétől, ezért nem is merészkednek tengerbe. De nem csak tengeri, hanem édesvízi medúza is létezik. Magyarország állóvizeiben is időről időre felbukkannak ilyen állatok. Néhány nappal ezelőtt is újra felröppent a hír.
A Craspedacusta sowerbyi nem olyan, mint számos tengeri vagy óceáni medúza faj, tehát nincs emberre veszélyes csípése. A Balatonban még nem találkozott vele egyik kutató sem – mondta a likeBalatonnak Dr. Boros Gergely, a MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
– Kutatóink tapasztalata szerint a Balatonban még nem fordult elő, a tó áramlási viszonyai annyira kedvezőtlenek lehetnek számára, hogy itt nem tud megjelenni. Elvileg a hőmérsékleti és vízkémiai feltételek adottak lennének a faj számára, de valószínűleg a Balaton sekélysége, és az ezzel párosuló gyakori hullámzása, felkavarodása annyira nyírja ezeket a lágy testű állatokat, hogy nem tudnak megtelepedni. Nincs tehát lehetőségük a tömeges elszaporodásra – emelte ki a tihanyi intézet kutatója.

2019-09-03 Klubrádió Utópia

Garamszegi László Zsolt igazgató és Ódor Péter tudományos főmunkatárs az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai intézetéből voltak a Klubrádió Utópia című műsorának vendégei. A közelmúltban szervezett konferencia kapcsán Garamszegi László Zsolt a szúnyogok és kullancsok betegségek terjedésében betöltött szerepéről beszélt. Nagy különbség van aközött, hogy adott szúnyog milyen betegség terjesztésére képes és mi az, ami ténylegesen megtörténik. Pl. A Nyugat-nílusi láz terjedésében az itthon őshonos szúnyogfajoknak is nagy szerepe van. A szúnyogok és kullancsok nemcsak az embert hanem, a háziállatainkat is megbetegítik. Például a malária az 50-es évekig jelen volt Magyarországon, a malária szúnyog most is jelen van, de a higiéniás viszonyok nagyon megváltoztak, nem élünk olyan közelségben az állatokkal, mint régen. Az utazás, a nemzetközi kereskedelem még gyorsabb változásokat idéz elő, mint a klímaváltozás.
Ódor Péter erdőökológust arról kérdezték, hogy az Amazonasi őserdők a Föld tüdejének számítanak-e vagy nem? Az őserdők irtásával elsősorban a régió klímája, a CO2 mérleg, a biodiverzitás változik meg. A Föld oxigénszintjét ez nem befolyásolja, a légkör oxigéntartalma évmilliók alatt halmozódott fel, a jelenlegi anyagcsere folyamatok ezen keveset változtatnak. A trópusi övben évtizedek óta zajlik az őserdők pusztítása. Ezeket a folyamatokat a globális világ generálja. Globálisan kellene az adott államokat támogatni az őserdő foltok megőrzéséért illetve a fogyasztás visszafogása amit az egyes ember megtehet.

2019-09-02 mta.hu

Krími-kongói vérzéses láz, nyugat-nílusi láz, Usutu-vírus, malária – aki kíváncsi rá, hogyan folytatódik a sor, mi a vaklárma, és mitől kell valóban tartanunk, látogasson el az Ökológiai Kutatóközpont oldalára, ahol az előadások rövid összefoglalóit is megtalálhatja.

2019-09-02 Marie Claire
Női arcképek zöldben - Ökológus kutatónők aggasztó jelenségekről és lehetséges megoldásokról

A folyóirat szeptemberi számának Go Green! rovatában az Ökológiai Kutatóközpont kutatónőivel készített riportot. Aszalós Réka az őserdők szolgáltatásairól beszélt, a pannon gyepek rehabilitációjával foglalkozó Török Katalin arról a munkájukról, hogy a nyíregyházi LEGO gyár területén állítják vissza a 200 évvel ezelőttihez hasonló gyepeket, Kovács Anikó a vadméhek beporzásban betöltött szerepéről.

2019-08-31 likebalaton.hu

...Nyár elején a - Moggaro 950 hajóhoz képest lassú - "csupán" 55 km/óra sebességre képes electrojet kapcsán már aggodalmának adott hangot az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének professzora, G.-Tóth László. - A magyar tenger nagyon sekély, átlagban 3,3 -3,4 m mély. Ennek a szerkezetnek a merülése kb. 30 cm, ami a tizede az átlagos vízmélységnek. Az 55 km/h-s sebességgel való száguldás révén jobbra-balra hosszan elhúzódó hullámzás keletkezik, és ez a hatás le fog terjedni két méter mélyre is. - likebalaton.hu (08.31)

2019-08-30 Kossuth Rádió - Jó Napot Magyarország

A 2019. augusztus 26-án rendezett "Szúnyogok, kullancsok és új betegségek" rendezvény kapcsán a járványos betegségek növekvő veszélyéről és a kullancsok szerepéről beszélt Földvári Gábor az ÖK Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

2019-08-29 http://www.turistamagazin.hu

A globalizálódó kereskedelem, a korlátlan utazási lehetőségek számos új ízeltlábú, velük együtt pedig számos új kórokozó megjelenését is magukkal hozták. Az új fajok megtelepedését és a már itt lévő fajok nagyobb térnyerését a klímaváltozás hatásai is segítik.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont a téma kapcsán szakmai napot szervezett, ahol beszámoltak a legfrissebb hazai kutatási eredményekről, és arról is szó volt, vajon kell-e félnünk új járványok kialakulásától. Magyaroroszágon 50 szúnyogfaj honos, és 3 újonnan megjelent invazív faj ismert, a koreai (Aedes koreicus), az ázsiai tigrisszúnyog (vagy zebraszúnyog) (Aedes albopictus), illetve az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus).

2019-08-29 magyarhirlap.hu, szeretlekmagyarorszag.hu, Szabad Föld

Az eredetileg trópusi betegségek lefolyása nagyobb károkat okozhat az európai népességben, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezen kórokozókkal - derült ki az MTA workshopján. A fertőzésveszély nemcsak az embereket érinti, de a házi- és haszonállatok nagyrészét is. Az utóbbi tíz évben három új Ázsiából származó invazív csípőszúnyog telepedett meg hazánkban, közülük járványügyi szempontból az ázsiai tigrisszúnyognak van a legnagyobb jelentősége.

Emberre is ártalmas vegyszereket szórnak ki a szúnyogok ellen, alig hatnak, a hasznos rovarállományt viszont elpusztítják - szeretlekmagyarorszag.hu (08.29)
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/emberre-is-artalmas-vegyszereket-sz...

Uralomra tör a klíma - Szabad Föld (14,15. oldal)

2019-08-29 Kossuth Rádió - Felfedező

Prof. Dr. Szathmáry Eörs az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója elmondta, hogy az első nemzetközi rendezvényt Magyarországon ebben a témában 2017-ben szintén ő szervezte. Az új kórokozók az embereket, növényeket, állatokat egyaránt támadják. Nagyon fontos, hogy az emberek és különösen a fiatalok figyelmét felhívják erre a problémára. Gyors reagálású, ütőképes, nemzetközi monitorozás lenne szükséges, de ennek az összefogásnak a politikai instabilitások nem kedveznek illetve a szakértőkre való hallgatás gyengül jelenleg a politikában.
Rózsa Lajos tudományos tanácsadó: az új kórokozók gyakran virulensebbek, ami összefüggésben van pl. a rövidebb és enyhébb telekkel. A Magyar Természettudományi Múzeum évszázados szúnyoggyűjteménye a jelen helyzetben nemzeti kincs, azonban a költöztetés a fennmaradását veszélyezteti.
Garamszegi László Zsolt az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója: először azt kell megismernünk, hogy az inváziós szúnyogoknak mennyire van stabil populációja Magyarországon. Az intézet a lakosságot is bevonja az inváziós szúnyogok előfordulásának monitorozásába.
Földvári Gábor az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa: tisztában kell lennünk a kullancsok jelentette veszélyekkel. A kullancsok a gazdaállatokkal tudnak nagy távolságot megtenni, terjesztésükben a vándorló madaraknak nagy szerepe van. Nagyon fontos a lakosság figyelmének felhívása a megelőzésre, lényeges, hogy csipesszel, körömmel minél előbb el kell távolítani a kullancsot.

2019-08-28 https://euroastra.blog.hu

A változó éghajlatnak és a növekvő kereskedelmi forgalomnak köszönhetően társadalmunk új ökológiai kihívásokkal szembesül: az urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlábúak által terjesztett járványok megjelenéséhez. Ebből kifolyólag a nyár folyamán többször észlelt szúnyoginvázió komoly közegészségügyi fenyegetést jelentett mindannyiunk számára. Az őszi kirándulószezon előtt állva hamarosan számolnunk kell majd a kullancsok jelentette fertőzésveszéllyel is, amely szintén érzékelhetően növekedett az utóbbi években.

A helyzetkép áttekintését és a kihívások ökológiai alapokon történő kezelését sürgeti az MTA Ökológiai Kutatóközpont, amely tudományos szakmai napot szervez Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk biológiai veszélyeiről címmel a téma hazai szakértőinek részvételével.

2019-08-28 Magyar Hírlap, magyarnemzet.hu, qubit.hu

...Ennek kapcsán "Szúnyogok, kullancsok és új betegségek" címmel rendezett szak mai napot Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja. Az előadók többek közt hangsúlyozták, teljesen át kell állni a kémiairól a biológiai szúnyogirtásra. Az eredetileg trópusi betegségek lefolyása nagyobb károkat okozhat az európai népességben, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezen kórokozókkal - derült ki az MTA workshopján. *Pataki Sára - Magyar Hírlap (14. oldal)
https://www.magyarhirlap.hu/kronika/20190829-szamolnunk-kell-az-eddig-cs...

Nem félni kell, hanem felkészülni a szúnyogokra, kullancsokra (08.28) magyarnemzet.hu
https://magyarnemzet.hu/belfold/nem-felni-kell-hanem-felkeszulni-a-szuny...

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok (08.28) qubit.hu
https://qubit.hu/2019/08/28/a-nyakunkon-vannak-a-szunyogok-es-a-kullancs...

2019-08-28 szeretlekmagyarorszag.hu

Két kerekasztalunk a lényegre fókuszált: az erdészeti, kertészeti, fák ültetésével kapcsolatos kerekasztalunkban Aszalós Réka az MTA erdőökológusa, Bozzay Balázs erdész technikus, környezetvédelmi szakértő és Zsolnay Balázs kertész, fadoktor vette sorba a fontos részleteket, melyekkel a 10 millió Fa elültetésére vállalkozó közösségnek majd szembesülnie kell. A másik beszélgetésen Pécs, Kecskemét és Sárvár 10 millió Fa közösségének képviselői, Horváth Barnabás, Farkas Barta Kata és Mógor Viven számoltak be sikeres gyakorlatuk részleteiről. - szeretlekmagyarorszag.hu (08.28)

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: