Média

2020-09-28 hirbalaton.hu

Idén 30. alkalommal tartották meg a Természet- és Környezetvédők Országos Találkozóját civil szervezetek, ahol a Balaton is téma volt. A mintegy 400 résztvevőt vonzó online eseményen a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) a Balaton problémáiról tartott konferenciát. Az előadók között volt Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője, Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettese, és Vörös Lajos, kutató professzor emeritus, Balatoni Limnológiai Intézettől.

2020-09-26 tudomanyplaza.hu

A híres balti borostyánkövek csaknem 40-50 millió éve, az Eocén földtörténeti korban élt fenyőfák gyantájából keletkeztek. Mivel a borostyán szárazföldi nyitvatermő fák megkövesedett gyantája, rejtélynek számított, hogy a borostyánkövekben megőrződött állatok közel negyede miért vízirovar. Az ELTE kutatói, Horváth Gábor egyetemi tanár (Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratórium) és Kriska György habilitált egyetemi docens (TTK Biológiai Intézet) az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával, Egri Ádámmal és a finnországi Oului Egyetem Biológiai Intézetének professzorával, Benno Meyer-Rochow-val együttműködve fordított logikájú, új magyarázattal rukkolt elő.

2020-09-26 RTL Klub Fókusz

Szereplők Kovács-Hostyánszki Anikó, munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Műsorvezetők Tokár Tamás Műsor Fókusz Plusz

2020-09-25 National Geographic nyomtatott sajtó
Minirobotok és húsevő emberőseink

ROBOTOK SEGÍTSÉGÉVEL azt is ki lehetne deríteni, miképpen indult fejlődésnek az emberi beszéd — vélekedik az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Szilágyi András. Kollégáival abból a feltevésből indulnak ki, hogy az emberi nyelv első, kezdetleges formái 2,5 millió éve az együttműködés szükséglete miatt alakultak ki. Kooperálni pedig elsősorban a táplálékszerzés céljából kellett, az meg Szilágyiék szerint elsősorban dögevést, szebben szólva az elhullott állatok húsának a fölkutatását és hazahurcolását jelentette, nem élő préda vadászatát.

Forrás National Geographic Oldalszám 23-26. Szerzők BEDŐ IVÁN

2020-09-25 24.hu

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont két kutatója – Bede-Fazekas Ákos tájépítész, programozó, és Somodi Imelda biológus – a fajelterjedési modellek bizonytalanságainak egy eddig feltáratlan forrását mutatták ki. A fajelterjedési modellek képesek növény- és állatfajok jelenlegi, illetve a jövőben várható elterjedését megbecsülni, éppen ezért alkalmasak arra is, hogy az éghajlatváltozás természetre gyakorolt hatását térképen szemléltessék. Mivel modellekről van szó, ezért bizonytalansággal terheltek, mely bizonytalanságokat a kutatóknak ismerniük kell annak érdekében, hogy a modellek által adott előrejelzéseket megfelelő módon értelmezhessék és kommunikálhassák. A kutatók eredményüket a nemzetközi ökológus közösség egyik rangos lapjában, a Methods in Ecology and Evolution című szakfolyóiratban publikálták.

2020-09-25 magyarnemzet.hu, 444.hu, origo.hu, demokrata.hu,felvidek.ma.hu, napi.hu, flagmagazin.hu, és sok más

A pásztorok bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a szarvasmarhák száznál is több növényfajt ismernek fel és mindegyikhez más módon viszonyulnak a legelőn - közölte az Ökológiai Kutatóközpont.
A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai és a vizsgálatban közreműködő pásztorok a Journal of Applied Ecology-ben. A cikk újszerű módon kapcsolja össze a pásztorok tudományát az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.

Oldalak