Hírek

Nem túlzás: területarányosan a Kárpát-medencében van a legtöbb szikes tó Eurázsiában. A bennük található szóda a mosóporok népszerű hatóanyaga, a prokarióták az evolúciókutatás fontos célpontjai, lúgosságuk és egyéb hatóanyagaik miatt pedig gyógyvízként is alkalmazhatók.

Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon?

A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Főosztálya előadóülést szervez,

DARWIN NAP 2019 címmel.

A rendezvény időpontja : 2019. február 7.

Helyszíne: MTA Duna-kutató Intézet, Karolina út 29.

Oldalak